Naponta két-három kávé összefüggésben lehet a hosszabb élettel – egyetlen részlet is számít
A kávé több millió ember reggeli rituáléjának része, és sokan anélkül fogyasztják, hogy elgondolkodnának az egészségre gyakorolt hatásáról. Egy nemrég publikált kutatás arra utal, hogy nem csupán a kávé mennyisége lehet fontos, hanem az is, ahogyan fogyasztjuk.
A Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent vizsgálat keretében a kutatók 46 222 felnőtt amerikai adatait elemezték, akiknek étkezési szokásait az amerikai nemzeti egészségügyi felmérés keretében követték nyomon 1999 és 2018 között. Az adatokat ezt követően összekapcsolták a nemzeti halálozási nyilvántartásokkal; a megfigyelés során 7074 halálesetet regisztráltak. A kutatók ezután összehasonlították, hogy a fogyasztott kávé mennyisége és típusa szerint hogyan változott a halálozási kockázat.
A legérdekesebb eredmények azoknál mutatkoztak, akik naponta 1–3 csészét ittak. A kávét nem fogyasztókkal összehasonlítva az egy-két csészét fogyasztók esetében körülbelül 16 százalékkal volt alacsonyabb a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, két-három csésze fogyasztása esetén pedig mintegy 17 százalékos különbséget tapasztaltak.
A vizsgálat nem csupán az elfogyasztott csészék számára összpontosított: azt is vizsgálták, hogy az emberek feketén isszák-e a kávét, vagy cukorral, illetve tejjel, tejszínnel vagy egyéb hozzávalókkal ízesítik. Az alacsonyabb halálozási kockázat elsősorban a fekete kávéval, valamint a kevés hozzáadott cukrot és telített zsírt tartalmazó kávéval állt összefüggésben: ezekben a csoportokban a halálozási kockázat körülbelül 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint azoknál, akik nem ittak kávét. A magas hozzáadott cukor- és telített zsírtartalmú kávé esetében nem igazolódott hasonló összefüggés.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy teáskanál cukor vagy egy kis tej automatikusan semmissé tenné a kávé jótékony hatásait. A tanulmány az emberek étkezési szokásait és egészségi eredményeit követte nyomon, nem pedig az egyes összetevők hatását vizsgálta kontrollált kísérlet keretében.
Az eredményeket rendkívül óvatosan kell értelmezni. A vizsgálat összefüggést mutat a kávéfogyasztás és az alacsonyabb halálozási kockázat között, de nem bizonyítja, hogy éppen a kávé lenne a hosszabb élet közvetlen oka. Az eredményeket egyéb tényezők is befolyásolhatják, például az étrend általános minősége, az életmód vagy a résztvevők egészségi állapota. Ráadásul a kutatók étkezési naplókra is támaszkodtak, amelyek nem feltétlenül tükrözik pontosan az egyes személyek hosszú távú étkezési szokásait. A tanulmány ráadásul nem talált meggyőző összefüggést a kávéfogyasztás és a rák miatti alacsonyabb halálozási arány között, így az eredmények nem értelmezhetők úgy, hogy a kávé minden súlyos betegségtől megvéd.
Aki nem tudja elképzelni a napját reggeli kávé nélkül, annak a kutatási eredmények nem feltétlenül jelentenek okot arra, hogy minden szokását megváltoztassa. Ebben a vizsgálatban a napi 1–3 csésze kávé viszonylag pozitív eredményeket mutatott, és a legjobb eredményeket a minimális mennyiségű cukorral és egyéb adalékanyagokkal fogyasztott kávé érte el. Észszerű lépés lehet tehát a cukor és más kalóriatartalmú adalékanyagok mennyiségének korlátozása, különösen akkor, ha valaki naponta többször is iszik kávét.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a koffein iránti tolerancia egyénileg változik, és alvási problémák, szívdobogás vagy fokozott koffeinérzékenység esetén célszerű a fogyasztást csökkenteni. A kávé tehát része lehet az egészséges életmódnak, de nem szabad csodákat várni tőle: az általános étkezési szokásokra, a testmozgásra, az alvásra és a koffeinre adott saját reakcióra való odafigyelés sokkal fontosabb, mint egy újabb csésze kávé.
