Utolsó búcsú Szántó Imrétől, a legendás Öcsi bácsitól
Bő egy hete gyászolja a magyar ökölvívás közössége Szántó Imrét, aki 82 éves korában távozott az élők sorából. A trénert, akit mindenki csak Öcsi bácsiként ismert, a Kispesti Zsidó Temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol a gyászoló családtagok mellett több mint száz tanítvány és barát is megjelent, hogy tiszteletét rója.
Az esemény különlegességét nemcsak a jelenlévő barátok, hanem a sportág neves képviselői is adják, hiszen Szántó Imre olyan bokszolókat nevelt fel, mint Kovács István, Erdei Zsolt és Kótai Mihály. A gyászszertartáson Kovács István, a Magyar Ökölvívók Szövetsége elnöke, valamint a legendás bokszoló Erdei Zsolt is emlékezett az edzőjére, akinek tanításai életre szólóan hatottak rájuk.
Kovács István beszédének fő üzenete
Kovács István megható beszédet mondott, amelyben megosztotta, hogy Szántó Imre tanítványaiként rengeteget tanultak tőle, és a közös emlékek, mint az edzések és mérkőzések, mind-mind hozzájárultak a sikerükhöz. Megemlítette, hogy az atlantai olimpia után közösen fogadták meg, hogy motorra ülnek és tetoválást készíttetnek az olimpiai lángról, emlékezetül a legendás edző számára.
A gyászszertartás hagyományai
A szertartást Deutsch Péter rabbi nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a zsidó hagyományok szerint mindig tiszteletet kell adni a tanítóknak. Szántó Imre nemcsak versenyzőket, hanem nemzedékeket formált, ami a gyászszertartás során is érezhető volt. A gyászolók a sírgödörhöz kavicsot dobtak, ezáltal kifejezve tiszteletüket a tanár iránt.
Kótai Mihály szintén felemelte a hangját, hogy kifejezze, mennyit kaptak Szántótól szakmai és emberi téren egyaránt. Ő is úgy véli, hogy az ökölvívók élete gyakran a ringről szól, de Szántó mester tanácsai mindig segítették őket a nehézségek során.
Öcsi bácsi emléke
Erdei Zsolt is megosztotta emlékeit: a Sydney-i olimpián született bronzérme árnyékában is fontos szerepet játszott Szántó Imre, aki nemcsak sportolókat, hanem embereket is formált. Az Öcsi bácsi emlékére tett ígérete, hogy az olimpiai láng tattooja végre megtalálja helyét a karján, jól tükrözi a közös utazásuk meghittségét.
Bár Szántó Imre eltávozott, öröksége és tanításai soha nem merülnek feledésbe. A gyászolók egyöntetű véleménye szerint „csak az hal meg igazán, akit elfelejtenek, és Öcsi bácsit soha nem fogjuk elfelejteni.”
