Több tízezer egykori ügynök nevét hozzák nyilvánosságra
Jelentős lépés történik a magyar történelem egyik legvitatottabb fejezetének feltárásában: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozza több tízezer egykori ügynök nevét és adatait. Az információk a nyitottaktak.hu oldalon lesznek elérhetők, amelyet egy sajtónyilvános eseményen mutatnak be. Az eseményen részt vesz Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is.
A nyilvánosságra hozott adatok az 1990 előtti állambiztonsági iratok négy típusából származnak, amelyek közül három – a 6-os kartonok, a B-naplók és a H-adattár – már most elérhetővé válik. A 6-os kartonok az ügynökök személyazonosító adatait és a tevékenységük legfontosabb részleteit tartalmazzák, például a beszervezésük körülményeit és időtartamát. A B-naplók az 1957–1962 közötti időszakból fennmaradt beszervezési iktatókönyvek. A H-adattár az 1970-es évektől mágnesszalagokon rögzített adatokat tartalmazza, beleértve az ügynökök fedőnevét és személyes adatait. Ezek az iratok összesen 50–60 ezer nevet fedhetnek fel, bár az adathordozók között jelentős átfedések vannak.
A negyedik irattípus, a B-dossziék, amelyek részletesen dokumentálják az ügynökök életútját és tevékenységét, február 25-ig kerülnek nyilvánosságra, miután az anonimizálási folyamat befejeződik. A nyitottaktak.hu oldalon az érdeklődők névre, születési adatokra vagy fedőnévre kereshetnek, és a találatokhoz kapcsolódó dokumentumokat digitális formában tekinthetik meg. A B-dossziék esetében azonban a személyes adatok anonimizálása elengedhetetlen, hogy megvédjék a megfigyeltek és harmadik személyek érzékeny információit, például egészségügyi vagy magánéleti részleteit.
Az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz elmondta, hogy a nyilvánosságra hozatal hírére máris jelentős érdeklődés mutatkozik, különösen az egykori megfigyeltek és hozzátartozóik részéről. Az M-dossziék betekintési kérelmeinek feldolgozása jelenleg 7–8 hónapot igénybe vesz, de ez az idő várhatóan tovább nőhet. A dokumentumok hitelességét és teljességét illetően Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta, hogy az állambiztonsági iratok tartalma nem minden esetben megbízható, és az anyagok jelentős része hiányos.
Becslések szerint a Rákosi- és Kádár-rendszer alatt mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztattak, de csak az egyharmaduk neve ismert, és részletes információ, például B-dosszié, csupán 10 százalékukról áll rendelkezésre. Az iratok egy része az 1956-os forradalom és a rendszerváltás idején megsemmisült, a megmaradt anyagokat pedig 1997-ig a Belügyminisztérium őrizte, ahol nem volt civil kontroll.
A most nyilvánosságra kerülő nevek többsége hétköznapi embereket takar, például kocsmárosokat, boltosokat, buszvezetőket vagy gazdákat, akik különböző okokból kerültek kapcsolatba az állambiztonsági szervekkel. Az ÁBTL kezdeményezése nemcsak a múlt feltárását segíti, hanem fontos társadalmi vitákat is elindíthat arról, hogyan viszonyuljunk az állambiztonsági múlt örökségéhez.
