Koós Boglárka halála után egy évvel közleményt adott ki a Vidnyánszky Attila vezette társulat
Egy évvel Koós Boglárka színésznő tragikus halála után közleményt adott ki a Vidnyánszky Attila által vezetett Magyar Teátrumi Társaság. A szervezet a teljes magyar előadó-művészeti szakmára érvényes ajánlás és eljárásrend kidolgozását kezdeményezi az abúzus megelőzésére, jelzésére és kivizsgálására.
A 27 éves Koós Boglárka, a Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja tavaly szeptemberben önként dobta el az életét. A hírt kollégái és barátai megrendülten fogadták. Ember Márk színész a közösségi oldalán így búcsúzott: „Egy fantasztikus színésznővel, egy tüneményes emberrel lett ma kevesebb a világ.” Medveczky Balázs színész így fogalmazott: „Bogi. Nem értem. Nem értjük.” Kovács Adrián zeneszerző, karmester pedig azt írta: „Te drága, értékes, szeretetreméltó ember.”
A színházak is megemlékeztek a színésznőről: a Vígszínház, a Budaörsi Latinovits Színház és a Miskolci Nemzeti Színház közleményt adott ki a halálhír kapcsán. A közösségi bejegyzésekben számtalan poszt szólt arról, miért nem lehetett megelőzni a tragédiát, és hogyan lehetett volna segíteni.
A témában megszólalt Ódor Kristóf színész is, aki a színészi munka során fellépő súlyos mentális problémákra, valamint azokra az abuzív helyzetekre hívta fel a figyelmet, amelyekbe egy színész kerülhet, ha nem tudja hozni a rendező által elvárt karaktert. „Fontos dolog a színház, de azért ne menjen már élet-halálra!” – fogalmazott.
A próbafolyamatok során előforduló verbális agresszióról és megalázásról egyre nyíltabban beszél a szakma. A Magyar Teátrumi Társaság közleményében felidézi az elmúlt évtizedek nyilvánossá vált bántalmazó eseteit, amelyekben hatalommal való visszaélésről, megalázásról, kiszolgáltatottságról, valamint verbális, lelki vagy fizikai bántalmazásról számoltak be művészek. A közlemény Lovas Rozi, Molnár Áron, Szinetár Dóra, Gregor Bernadett, Balsai Móni és Hevér Gábor megszólalásait is megemlíti.
A szervezet hangsúlyozza, hogy az emberi méltóság védelmében nem húzódhat politikai vagy világnézeti választóvonal, és az abúzus nem világnézeti kérdés, minden esetben nemet kell rá mondani. „Mert hiteltelenné válik minden kiállás az abúzus ellen, ha csak akkor vagyunk érzékenyek rá, amikor az eset a velünk szemben álló közösségben történik. Ha egy történet súlyát az határozza meg, hogy politikailag kényelmes-e beszélni róla, akkor az áldozat helyét előbb-utóbb átveszi a politika. Ezt nem engedhetjük” – áll a közleményben.
A társaság arra is kitér, hogy a színházban estéről estére emberi történeteket mesélnek el szeretetről, hatalomról, kiszolgáltatottságról, árulásról és felelősségről. „Furcsa volna, ha mindazt, amit a színpadon olyan pontosan felismerünk, a saját falaink között nem akarnánk észrevenni. Ezért hívunk most minden szakmai szervezetet közös gondolkodásra” – fogalmazták meg. A közlemény szerint a cél, hogy a színház a művészet tere és biztonság mindannyiunk számára.
