Noszály Sándor könnyek között üzent anyukájának
Noszály Sándor újra jól érzi magát, és úgy véli, képes lelki segítséget nyújtani sorstársainak. Ezt az Ütős sors című, most megjelent könyvének bemutatóján mondta el.
A kötetben a több mint tíz éve tartó betegségéről, a bipoláris személyiségzavarról és a nehéz időszakairól is őszintén ír, beleértve a közelmúltbeli kórházi kezelését is.
„Őszintén írok a több mint tíz éve tartó betegségről, a bipoláris személyiségzavarról és a nehéz időszakairól, beleértve a közelmúltbeli kórházi kezelést is. Egy személyes vallomást szerettem volna papírra vetni arról, milyen magasságokat és mélységeket lehet megélni, és hogyan kell a legfontosabb mérkőzést önmagunkkal megvívni. Igazából nagyon szeretnék segíteni azokon az embereken, akik hasonló problémákkal küzdenek. Az egyensúlyhoz alázat, együttérzés és elengedés kell” – fogalmazott.
Hozzátette, az elmúlt időszak történései után különösen fontos volt, hogy a vele történteket a saját szavaival, a saját nézőpontjából vethesse papírra szerzőtársával, Pál Babette-tel.
Az 54 éves egykori teniszező, aki a televízióban Nagy Őként is megmutatta magát, most már egyre inkább az élete előtte álló részére koncentrál.
„Őszintén mondom, most nagyon-nagyon jól vagyok – szögezte le mosolyogva. – Novellákat írok, lelki megéléseket osztok meg az olvasóimmal, követőimmel. Emellett sokat sportolok, teniszezem, padelezem, és tanítok is néhány embert. Azt tudom mondani, hogy teljes az életem.”
A bemutatón többször is elérzékenyült, miközben arról is beszélt, hogy ma már semmit nem bán az élete kapcsán. Az este egyik legmeghatóbb pillanata az volt, amikor édesanyjának, a korábbi kétszeres magasugró bajnok Noszály Anikónak azt mondta: „Köszönöm, anyukám, hogy törölgetted a könnyeimet.”
„Ebben a könyvben az egész életem benne van – jelentette ki. – Összetett a mű: szerepel benne a gyerekkorom, nagyon sokat írok a teniszről és az élsportot követő életemről is. Biztos vagyok abban, hogy nagyon sok teniszhez értő ember fogja majd elolvasni, és remélem, tanul belőle. A könyv nagyon sok mentális betegnek is segíthet, mert részletesen írok arról, én hogy éltem meg a nehéz időszakokat. Van egy nagyon komoly spirituális része is a kötetnek. Lényegesnek tartottam, hogy a könyv ne csak rólam szóljon, hanem másoknak is adjon valamit.”
