Gálvölgyi János elárulta, miért nem foglalkozott soha a család pénzügyeivel
Gálvölgyi János saját bevallása szerint sosem értett különösebben a pénzügyekhez, a családi kassza kézben tartása ugyanis egész életükben a júliusban elhunyt felesége feladata volt. Ha nagyobb beruházásra készültek, a színész-humorista rendszerint őt kérdezte meg, belefér-e az adott kiadás a családi költségvetésbe. Igaz, komolyabb anyagi döntésekre nem is gyakran volt szükségük, hiszen sosem szórták a pénzt.
Gálvölgyi János a családi pénzügyeket mindig feleségére bízta, ő maga sosem foglalkozott ezekkel. Szerény igényei vannak, nem vágyott nagyobb kiadásokra vagy különleges tárgyakra. A mai napig nem tudja pontosan, mennyi pénzből gazdálkodhat, a részleteket sem ismeri.
– Most már semmit nem akarok venni, de régen, ha akartam valamit, mindig megkérdeztem a nejemet: „Jutka, van erre pénzünk?” Gondolok itt egy kocsicserére vagy egy új öltönyre, és akkor ő megmondta, hogy van – idézte fel Gálvölgyi János az Én és a pénz podcastben, amelyet még felesége halála előtt vettek fel.
Bevallása szerint sosem vágyott arra, hogy ő tartsa kézben és tartsa számon a család pénzügyeit.
– Én az anyagiak intézéséből teljesen kivontam magamat. Annyi van, hogy most már kártyás rendszer van, amit nagyon nehezen szoktam meg. Az apósom mindig azt mondta, hogy legyen nálam annyi pénz, hogy a beszélgetés után meg tudjam hívni a beszélgetőpartneremet egy ebédre, és ennyi pénz mindig van nálam. Ezen felül nincsenek nekem nagy igényeim, és nem is voltak – hangsúlyozta a Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész, aki sosem vágyott világ körüli utazásokra vagy méregdrága, különleges tárgyakra.
Igényei mindig szerények maradtak, és soha nem akart többet költeni annál, mint amennyit a pénztárcája megengedett. A pénzhez fűződő viszonya az évek során sem változott: a mai napig nincs pontos képe arról, mekkora összegből gazdálkodhat. A családi pénzügyekkel járó felelősséget ugyanis hosszú éveken át felesége vállalta magára, aki idén júliusban hunyt el.
– Van egy nyugdíjam, ne kérdezd, hogy mennyi, mert nem tudom, ugyanis ezt is a feleségem intézi, és hála istennek, nekem ezzel nem kell foglalkoznom. Azt sem tudom, hogy mennyi a kötelező biztosításom. Amikor azt mondják, hogy a cukor ára fölment, számomra az sem mond sokat, mert négyévente egy kanál cukrot nem eszünk meg. Tehát ezeket a dolgokat én nem tudom, teljesen átengedtem ezeket a teendőket – fogalmazott Gálvölgyi János.
A színész azt is elmesélte, hogy nem minden helyzetben tudja kivonni magát a pénzügyekkel kapcsolatos teendők alól.
– Nem járunk ebédelni, de régen volt rá példa, hogy mégis elmentünk egy étterembe, és én annyira bajban vagyok a pénzzel, hogy amikor meghozták a számlát, a lányom tanított meg arra, hogyan kell borravalót adni: úgy, hogy a tizedesvesszőt arrébb teszed. Aztán megjött a számla, négyezer-ötszáz forint, mire mondtam, hogy akkor legyen négyezer. Mire a pincér mondta, hogy de négyezer-ötszáz, én pedig azt feleltem: „Bocsánat, akkor legyen hatezer.” Tehát annyira zavarba jöttem, és a mai napig zavarba jövök. Ezzel a kártyával meg végképp nem tudok fizetni. Mindig megkérdezem: „Elnézést, nekem azt kell fizetni, ami itt van, vagy magának jár még szervizdíj?” Tehát nekem erről fogalmam sincs – tette hozzá Gálvölgyi János.
