Miért nem lett igazi hollywoodi sztár Mark Hamill?
Mark Hamill szeptemberben töltötte be a 75. életévét, és mozgalmas évtizedek vannak mögötte. Mindössze 26 évesen vált világhírűvé, amikor az 1977-es Csillagok háborújában megkapta Luke Skywalker szerepét. A szerep egyszerre bizonyult áldásnak és átoknak számára: hiába próbált kitörni a skatulyából, egy idő után a színpad és a szinkronszínészet felé fordult, ahol drámai és gonosz karaktereket is megformálhatott.
A színész sosem vált olyan A-listás sztárrá, mint a Han Solót alakító Harrison Ford, aminek nem a tehetség vagy az ambíció hiánya volt az oka. Luke Skywalker figurája annyira hozzátapadt, hogy a nézők és a rendezők sem tudták másféle szerepekben elképzelni, ami főleg pályája kezdetén sok bosszúságot okozott neki.
Az Amadeus című, nyolc Oscar-díjat nyert film kapcsán állítólag a stúdió vezetője jelentette ki a producereknek: „Nem akarom Luke Skywalkert ebbe a filmbe.” A filmet 1984-ben mutatták be, hét évvel a Csillagok háborúja után. Hamill 1980 és 1983 között a Broadway-változatban már sikerrel játszotta Mozart főszerepét. A Broadwayn kapta meg Az elefántember címszerepét is, miután világhírűvé vált, így sokan nem hitték el, hogy megbirkózik a nehéz drámai szereppel. A kritikusok végül dicsérték, a darab is siker lett, ám néhány rajongó fénykarddal az oldalán jelent meg a nézőtéren – erről maga Hamill számolt be egy későbbi interjúban.
A Csillagok háborúja epizódjaiban a színész több kaszkadőrmutatványt is maga hajtott végre, alacsony termete és kisfiús kisugárzása azonban kevésbé felelt meg az akciósztárok korabeli ideáljának, mint például Harrison Ford külseje. Az első két Star Wars-film forgatása között súlyos autóbalesetet szenvedett, amelyben az arca is összetört, így valamivel markánsabb lett; a sérülést A Birodalom visszavág forgatókönyvébe is beépítették.
A klasszikus trilógia idején olyan filmekben tűnt fel, mint a Száguldó nyár, A nagy vörös egyes vagy a Britannia gyógyintézet. Az 1983-as A Jedi visszatér után azonban jó időre visszavonult: a színházi munkái mellett legfeljebb tévés antológiákban vállalt egy-egy vendégszerepet, a filmvászonról pedig hat évre eltűnt. Legközelebb 1989-ben, A pusztító szél harcosaiban láthatta őt a mozik közönsége.
A kilencvenes évek az Éjféli stoppal és a Földönjáró angyallal indultak a számára, miközben hamar rákapott a szinkronmunkákra. Ha a nézők nem látták az arcát, bátran vállalhatott gonosz szerepeket: az 1993-as Batman: A rém álarca után több rajzfilmben is megszólaltatta Jokert. Eddig összesen több mint 350 produkcióban működött közre, azok jó részéhez azonban csak a hangját kölcsönözte.
A Simpson családban, a Family Guyban vagy a Robot Chickenben önmagát és leghíresebb szerepét is kiparodizálta, ahogy a 2001-es Jay és Néma Bob visszavág című élőszereplős filmben sem riadt vissza ettől. 2018-ban önmagát játszotta az Agymenőkben, miután az újabb Star Wars-filmek kapcsán egy újabb generáció is felfedezte magának.
A Mandaloriban és a Boba Fett könyvében is vendégszerepelt, a Star Wars-univerzumon kívül pedig a Templomosokban vagy Az Usher-ház bukásában láthatták hosszabban a tévénézők. Legutóbb egy Stephen King-adaptációban, A hosszú menetelés című filmben tűnt fel. Luke Skywalkert többé nem szeretné eljátszani.
Hullámzó karrierjéhez kiegyensúlyozott magánélet társult, amivel szintén rácáfolt a hollywoodi sztereotípiára. 1978-ban vette el Marilou York fogászasszisztenst, akivel azóta is együtt vannak, és három gyermeket neveltek fel közösen. Mindhárman feltűntek egy cameo erejéig Az utolsó Jedikben.
