Oszvald Marika: „Nem az a nagymama vagyok, aki mindent ráhagy az unokára”
Oszvald Marika évtizedek óta a hazai közönség egyik legnagyobb kedvence, aki idén nyáron tudatos döntést hozott: háttérbe szorította a munkát, hogy családjára és önmagára is jusson ideje. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, operetténekes arról is mesélt, milyen nagymamának tartja magát.
– Megcsináltam magamnak a szabadságomat, már úgy irányítottam az életemet, hogy idén júliusban ne kelljen fellépnem – mondta a művésznő. – Ez a hivatás mindig egy megfelelési kényszerrel is jár, de most úgy döntöttem, hogy tartok magamnak egy igazi nyári szünetet, mint régen az iskolában. Elég idős vagyok már ahhoz, hogy megengedhessem magamnak: egy hónapot a saját kertemben töltöttem, és az volt a tervem, hogy minél többet lehessek az unokámmal. A nagy meleget egyébként sem szeretem, mindig jobban kedveltem a hűvösebb időt. A kertemben nagyon jól éreztem magam, szeretek kertészkedni, tenni-venni, és amikor már túl forró volt az idő, egyszerűen bementem a medencébe egy kicsit pancsolni. Így azért könnyebb volt átvészelni a kánikulát.
Oszvald Marika nyári pihenésének egyik legfontosabb része az volt, hogy sokkal több időt tölthetett a családjával, különösen az unokájával.
Szigorú nagymama
– Nagyon érdekes a kapcsolatunk. Az unokám négyéves, nagyon okos, nagyon öntudatos és akaratos kisfiú. Én viszont néha bizony rászólok, ha úgy érzem, szükséges, ezt pedig nem mindig szereti. A lányom ilyenkor emlékeztet rá, hogy még csak egy négyéves gyerekről beszélünk, ezért próbálok alkalmazkodni, és olyan nagymama lenni, amilyenre nekik szükségük van. Bevallom, én egy kicsit szigorúbb vagyok, mint a legtöbben. Sokan azt mondják, a nagymama dolga a kényeztetés, de én nem ilyen vagyok. A kritikai érzékem sajnos nagyon fejlett – vallotta be Marika, aki a nyári feltöltődés után már nagyon várja az új színházi évadot.
– Lesznek újdonságok. Készül egy darab három női szereplővel, és az egyik figura kifejezetten olyan karakter, mint én. Emellett Vadász Dániel igazgató meghívott Debrecenbe a Csókos asszony előadásába, amely régen az egyik legnagyobb sikerem volt. Most már sztárvendégként leszek jelen, ami nagyon megtisztelő. Debrecent különösen szeretem, hiszen nyolcéves koromig ott éltem, a szüleim is ott voltak szerződésben, ezért nagyon sok emlék köt a városhoz. Emellett természetesen játszom tovább a repertoáron lévő előadásaimban is.
Oszvald Marika több mint fél évszázados pályafutása alatt sok minden változott a színházi világban, de egy dolgot ma is ugyanolyan fontosnak tart, mint pályakezdőként.
– Én soha nem éltem úgy, hogy titkaim legyenek. Nem azért, mert ezt tudatosan elhatároztam, hanem egyszerűen így alakult az életem. Mindig arra törekedtem, hogy ne legyen semmi olyan, amit szégyellnem kellene, vagy amibe bele lehetne kötni. Teljesen hétköznapi életet élek, szeretek önazonos maradni, és azt látom, hogy ezt az emberek is értékelik – mondta határozottan a művésznő. – Rengeteg szeretetet kapok a közönségtől és a rajongóimtól, ez pedig számomra óriási öröm, és talán a legnagyobb visszaigazolása annak, hogy érdemes mindig önmagunknak maradni.
