A magyar népmesék világa – Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Népmese Napját
A magyar népmesék évszázadok óta kultúránk legértékesebb alapkövei közé tartoznak, generációk nőttek fel ezeken a történeteken. Nem csupán szórakoztató elbeszélések, hanem az emberi értékek, a bölcsesség, az erkölcs és a remény hordozói, amelyekből sosem hiányzik a humor, a furfang és a szókimondás sem.
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Népmese Napját. A nagy székely mesemondó elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar népmesei kincs gyűjtésében és megőrzésében: fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a szájról szájra szálló meséket lejegyezze, nyelvezetüket korszerűsítve megőrizze, kötetekbe rendezze és továbbadja.
Magyarországon első ízben 2005. szeptember 30-án szerveztek programokat a Népmese Napja alkalmából. Aznap könyvtárosok, óvónők, tanítók és tanárok, illetve a mesével foglalkozó szakemberek megkülönböztetett figyelemmel fordultak a mesék és a bennük rejlő kincs felé.
A jó mindig elnyeri méltó jutalmát
A mesék világa rendíthetetlen igazságérzetre épül: a legkisebb királyfi őszinte jóindulatával indul útnak, hogy szembeszálljon a sárkányokkal, miközben táltos paripa segíti őt a próbatételek során. A történetek azt tanítják, hogy a bátorság, a kitartás és a tiszta szív mindig elnyeri méltó jutalmát. A magyar népmesék hangulata és nyelvezete semmivel sem téveszthető össze – ahogy a klasszikus befejezés mondja: „Itt a vége, fuss el véle, aki nem hiszi, járjon utána!”
Az utóbbi évtizedekben újjáéledt az élőszavas mesemondás hagyománya: a Hagyományok Háza, a Meseszó Egyesület és a különböző meseterápiás módszerek – például Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere – bebizonyították, hogy a népmesék a felnőttek számára is útmutatást, segítséget nyújthatnak.
A rajzfilmsorozatok továbbörökítik a történeteket
A népmesék megőrzése a mindennapi használatukat, olvasásukat jelenti: ha esti meseként felolvassuk őket, ha élőszóban továbbadjuk a gyerekeinknek, vagy ha a mesekörökben újra együtt gondolkodunk róluk. A legnépszerűbb magyar népmeséket több generáció is kívülről tudja, részben az írásos gyűjteményeknek, részben a klasszikus Magyar népmesék rajzfilmsorozatnak köszönhetően.
A legnépszerűbb meséink közé tartozik: A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A só, Fehérlófia, A rátóti csikótojás, Az okos leány, valamint A kismalac és a farkasok. A Magyar népmesék rajzfilmsorozatban Szabó Gyula Kossuth-díjas színész felejthetetlen hangja a mai napig elkíséri a generációkat a magyar népmesék csodálatos világában.
A magyar népmesék rajzfilmsorozat 2020 óta hivatalosan hungarikumnak számít.
Kvíz a Népmese Napján
Olvasóink tudását az alábbi kérdésekkel tehetik próbára:
Melyik híres magyar mesegyűjtő és író születésnapján tartjuk a magyar népmese napját szeptember 30-án? – A helyes válasz: Benedek Elek.
Honnan ismerős ez a híres szállóige: „Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl…”? – A helyes válasz: a mesék kezdőmondatából.
„Szeretem édesapámat, mint az emberek a…” – Hogyan fejezte be a legkisebb királylány a vallomását a királynak? – A helyes válasz: sót. A legkisebb királylány azt mondta: „mint a sót”. A király először elűzte, majd visszafogadta, mert rájött, hogy a só nélkülözhetetlen az élethez.
A Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesében mit kiabál folyamatosan a kiskakas a császárnak? – A helyes válasz: „Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcáromat!” Ez a kiskakas szállóigévé vált mondata, amellyel visszaköveteli az őt megillető kincset.
Mit eszik a táltos paripa a magyar népmesékben, hogy visszakapja az erejét és aranyszőrűvé váljon? – A helyes válasz: parazsat. Izzó parazsat eszik, hogy visszanyerje az erejét és szárnyas, táltos paripává váljon.
Milyen szimbolikus ételt kap a szegény ember legkisebb fia az édesanyjától útravalóul? – A helyes válasz: hamuban sült pogácsát. A szegénység, az anyai szeretet és a hamisítatlan útravaló jelképe a hamuban sült pogácsa.
Ki volt az a népszerű figura a népmesékben, aki az eszével győzi le az óriásokat és a sárkányokat? – A helyes válasz: a legkisebb szabólegény. A szegény szabólegény a fizikai erejét az eszével, furfangjával pótolja.
Melyik mesében fordul elő ez a sor: „Akkor legyen a te neved Mátyás!” – A helyes válasz: Mátyás király meg a szegény ember. A mese végén felfedi a kilétét a király, és így köszöni meg a szegény embernek a segítséget.
