Erdős Péter állt a Pa-Dö-Dő mögött, ezért nem akart nekik dalt írni senki
A Pa-Dö-Dő 1988-ban robbant be a magyar popkultúrába Lang Györgyi és Falusi Mariann színes, egyedi stílusával. A két énekesnő nem klasszikus popkarriert tervezett: Lang Györgyi színésznőként dolgozott, Falusi Mariann pedig képzett énekesként már korábban is komoly sikereket ért el. A rémségek kicsiny boltja című musicalben találkoztak, majd az 1988-as Interpop Fesztiválon már közösen léptek fel, és megszületett a Pa-Dö-Dő.
Az együttes mögött a magyar popzenei világ akkori irányítója, Erdős Péter állt, ami akkoriban is nyert ügyet jelentett. Éppen ezért volt különös helyzet, hogy a kezdeti időszakban senki nem akart dalt írni nekik. „Könyörögtünk embereknek, hogy írjanak egy számot nekünk. Igen ám, de amikor kiderült, hogy minket dr. Erdős Péter indít az Interpop Fesztiválra, ez elől többen élből elzárkóztak. Végül is Laár András írt egy dalt nekünk, ezzel neveztünk be. Végül díjat nem hoztunk haza, de tagadhatatlan, hogy a közönségnél sikerünk volt” – mesélték a lányok a Pesti Műsornak 1989-ben.
Mező Gábor Erdős Péter életét feldolgozó, A szárnyszegő című könyvében szarkasztikusan úgy fogalmaz: a második Interpop Fesztiválon feltűnő Pa-Dö-Dő tulajdonképpen Erdős Péter egyik utolsó ajándéka volt a magyar kultúrának. Az egyre népszerűbb formáció ugyanakkor lehetetlen helyzetbe került: nagylemez-ajánlatot kaptak Erdőstől, rendelkezésre állt a törökbálinti stúdió, és egyetlen számuk sem volt. Végül Baracs János dalai és Gréczy Zsolt szövegei segítettek a munkában.
Az első lemezük 1989-ben jelent meg, az igazi áttörést azonban a második album hozta meg. A Kiabálj! című lemezen szerepelt a Bye-bye Szása, amely a rendszerváltás környékének egyik emblematikus slágere lett. A két énekesnő sajátos humora, vagány stílusa és összetéveszthetetlen előadásmódja rövid idő alatt országosan ismertté tette őket. Jöttek az újabb lemezek, a koncertek és a slágerek, a Pa-Dö-Dő pedig a zenei élet mellett a televízióban is otthonosan mozgott: a kilencvenes évek végén műsorvezetőként is bizonyítottak, és feltűntek a Reggeli című műsorban is. Az együttes külföldön is fellépett, még Japánban is megjelent egy angol nyelvű lemezük.
Erdős Péter váratlan halála után az együttes így nyilatkozott róla: „Szívből sajnáljuk, nagyon szerettük. Akiket nem támogatott, netán hitegetett, azok nyilván gyűlölettel gondolnak rá, de ebben a szakmában ez a dolgok természetes rendje. Ugyan miért kellene elvárni egy profi menedzsertől, hogy ne legyenek érzelmi, anyagi elkötelezettségei?” Mező Gábor szerint az 1990 után magára maradt Pa-Dö-Dő az SZDSZ „társtulajdonosa” lett, Bródyék és Konczék mellett egyfajta háttérmuzsika.
A sikerek mögött két rendkívül erős személyiség állt, akiket nem pusztán munkakapcsolat, hanem mély barátság is összekötött. Lang Györgyi betegsége sem szakította el őket egymástól: amikor állapota miatt már kerekesszékbe kényszerült, Falusi Mariann természetesnek vette, hogy segít neki, rendszeresen támogatta, és még úszni is elvitte. „Mi mindig egy pár leszünk” – mondta Mariann. Györgyi közben minden erejével azon volt, hogy ne a betegsége határozza meg az életét, nem akarta sajnáltatni magát, és jellegzetes, szókimondó humorát az utolsó években is megőrizte.
Lang Györgyi 2023 májusában, 66 éves korában hunyt el hosszú betegség után. Falusi Mariann nemcsak egy legendás zenésztársat, hanem egyik legfontosabb barátját veszítette el. „Nem akarom így csinálni” – mondta arról, hogy Györgyi nélkül nem szeretné színpadra vinni a Pa-Dö-Dő dalait. A Bye-bye Szása, a Szabó János és a többi nagy sláger ma is ugyanazt az életigenlő, pimasz és felszabadult energiát hordozza, amely miatt a Pa-Dö-Dőt annak idején annyira megszerette az ország.
