Két olimpiai arany, elképesztő akaraterő és egy máig megfejtetlen gyilkosság
Halassy Olivér, a magyar vízilabda legendája nyolcvan éve, 1946. szeptember 10-én vesztette életét, de nyolcvan évvel később sem tudni biztosan, kik húzták meg a ravaszt, és miért kellett meghalnia. A korabeli sajtó rablógyilkosságról írt, később azonban egyre inkább a szovjet katonák szerepe került előtérbe. A tragédia részletei máig ellentmondásosak, így a magyar sport egyik legnagyobb alakjának utolsó óráit továbbra is homály fedi.
Halassy Olivér 1909. július 31-én született Újpesten, Haltmayer Olivér néven. Nyolcéves korában súlyos baleset érte, amikor fel akart ugrani egy mozgó villamosra, de elvétette az ugrást, bal lábát pedig lábszárközéptől lefelé amputálni kellett. A sorscsapás azonban nem törte meg. Az orvosok tanácsára kezdett úszni, de olyannyira belejött, hogy ép lábú riválisait is maga mögé utasította. Az UTE színeiben az úszás mellett a vízilabdában is kiemelkedő eredményeket ért el.
Huszonegy egyéni országos bajnoki címet szerzett, tizenkétszer javított országos csúcsot, a magyar vízilabda-válogatottal pedig 1932-ben Los Angelesben, majd 1936-ban Berlinben is olimpiai aranyérmet nyert. Az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon különleges bravúrt hajtott végre azzal, hogy a vízilabdázók aranyérme után mindössze két órával az 1500 méteres gyorsúszás döntőjében is győzött.
De nemcsak a medencében alkotott példaértékűt. A második világháború idején üldözötteket, köztük zsidó sportolótársakat bújtatott saját házának pincéjében. A háború után azonban nehéz időszak következett, vitézi címe miatt „B-listára” került, és elveszítette állását is. Utána pedig az életét is elveszítette…
1946 szeptemberében Halassyt barátjával, Csikány Gyulával együtt lőtték agyon, Újpest és Rákospalota határán. A korabeli Kis Újság beszámolója szerint a tettesek a két férfit az autójukban ölték meg, holttestüket az úttestre dobták, majd elhajtottak a járművel. A sajtóban sokáig a gengszterek által elkövetett rablógyilkosság változat terjedt.
Később egy másik történet is napvilágot látott. Eszerint szovjet katonák akarták elvenni az autót, amellyel Halassy utazott. Itt két változat is elterjedt, egyik szerint a sportoló apósának kocsiját próbálták megszerezni, egy másik szerint Halassy taxival tartott hazafelé egy sportrendezvényről, amikor a Szent László úton katonák állították meg a járművet.
Ebben a változatban az szerepel, hogy a katonák felszólították a sofőrt, hogy szálljon ki, és adja át az autót. Halassy közbelépett, és arra kérte őket, engedjék tovább a taxit. A történet tragikus vége mindkét változatban ugyanaz: a sportolót és társát agyonlőtték. Hogy a gengszterekről szóló korabeli hírek vagy a szovjet katonákat megnevező későbbi feltételezések állnak-e közelebb az igazsághoz, azóta is a rejtély köde borítja. A gyilkosság pontos körülményeit és indítékát máig nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani.
Halassy temetésén mintegy ötezer ember gyűlt össze a Megyeri temetőben. Az olimpiai bajnokok nevében Hajós Alfréd búcsúzott tőle. A te nagy akaraterődre most lenne a legnagyobb szükségünk, amikor a legnagyobb nehézségek közepette ismét a sporton keresztül kell visszaszereznünk a világ megbecsülését – fogalmazott az első magyar olimpiai bajnok.
Halassy emléke azóta is él. Nevét sportlétesítmények, díjak, intézmények, szobrok, elismerések, de „A csodafedezet – Vitéz Halassy Olivér” címmel dokumentumfilm is őrzi, halálának rejtélye azonban mindmáig lezáratlan fejezete a magyar sport történetének.
