Tarr Zoltán és Vidnyánszky Attila megbeszélése a Nemzeti Színház ügyében: Amikor a feszültség határvonalán egyensúlyoznak
A Nemzeti Színház vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila, pénteken reggel érkezett a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium épületéhez, ahol Tarr Zoltán miniszterrel folytatott megbeszélést. A találkozó célja az intézmény átvilágítása volt, amely az eddigi működés törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági vizsgálatát célozta. Ez a kérdés különösen érzékeny, hiszen nagy figyelem irányul a kulturális intézmények pénzügyi és működési transzparenciájára.
Vidnyánszky a megbeszélést követően körülbelül húsz perc után elhagyta a minisztériumot, azonban távozása nem volt zökkenőmentes: felháborodva és szó nélkül távozott, ami további találgatásokat generált. A rendezvény után sikerült elérni, hogy kifejezze érzéseit a Blikknek. Kijelentette, hogy bár megviseltnek tűnhetett, valójában nyugodt volt. A színházi vizsgálatot a fontos lépésnek tartja, azonban reméli, hogy az nem csupán ürügykeresés lesz, így a valós problémák megoldására valódi szándék lakozik a háttérben.
A miniszter elmondta, hogy a vizsgálat célja a Nemzeti Színház átláthatóságának javítása, amely a közpénzek felelős és szakmai felhasználását is szolgálja. A találkozón Tarr Zoltán megosztotta Vidnyánszkyval az átvilágítással kapcsolatos dokumentumokat, ami az eljárásrend megkezdését jelenti. Kiemelte, hogy a magyar kultúra közkincs, ami megköveteli a függetlenséget és a szakszerű működést.
Vidnyánszky a találkozó előtt az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról nyilatkozott, hogy távozását a minisztérium közös megegyezés alapján szeretné intézni. Mint ahogy fogalmazott, azonban ezt nem kívánja aláírni. A miniszter cáfolta az igazgató szavait, mondván, hogy ez a vélemény nem felel meg a valóságnak, sőt, Vidnyánszky hisztériát keltett ahelyett, hogy tiszteletteljes párbeszédet folytatott volna.
Az események fényében tehát egy új szakasz kezdődhet a Nemzeti Színház életében, ami nem csupán a művészeti produkciókra, hanem a kulturális intézmények fenntartásának jogi és pénzügyi alapjaira is hatással lehet. A további vizsgálatok és az azok nyomán kibővülő diskurzus mérföldkő lehet a magyar színházművészet számára, és a nyilvánosság elvárásainak megfelelő működést is követel tőle. A színház reformja, átláthatósága és működése közérdeket szolgál, amely minden magyar ember számára érdekelt.
Vidnyánszky Attila jövője a Nemzeti Színház élén tehát bizonytalan, a vizsgálat eredményei pedig meghatározóak lehetnek a további döntések szempontjából. Az intézményvezető nyíltan kijelentette, hogy nem kívánja feladni pozícióját, ugyanakkor a vizsgálatot mindenképpen lényegesnek tartja. Ez a helyzet folytatja a kulturális színtér feszültségteljes viszonyait, melyek már eddig is szoros figyelmet kaptak a közvélemény részéről.
