Válaszolt a Fidesz az Orbán Viktort érintő ügynökvádakra
Évek óta tartják magukat a találgatások és pletykák arról, hogy a rendszerváltás előtt a kommunista állambiztonsági szervek beszervezték-e Orbán Viktort. Az első ilyen felvetés 1998-ban jelent meg, amikor előkerült egy úgynevezett 6-os karton, vagyis az ügynöki hálózatról vezetett nyilvántartás, amelyen állítólag az ifjú Orbán Viktor neve is szerepelt. Mivel azonban csak a karton első oldala került elő, nem lehet tudni, hogy a beszervezés valóban megtörtént-e. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a III/III-as ügynöki hálózatba megpróbálták beszervezni, a kommunista titkosszolgálat azonban nem járt sikerrel.
A téma nemrég ismét a közbeszéd középpontjába került, miután egy podcastbeszélgetésben szóba került a hamarosan megjelenő könyv kapcsán. Az ott elhangzott állításokra most a Fidesz közleményben válaszolt, amelyben Orbán Viktor korábbi átvilágítására is kitértek.
Milyen állítások hangzottak el?
A könyv szerzője azt állítja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának nemrég átadott feljegyzése szerint Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó kormány miniszterelnöke 1990 márciusában megbeszélést folytatott Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi miniszterrel. Németh Miklós feljegyzése szerint a miniszter ezen a találkozón átadott neki három eredeti ügynöki jelentést, amelyek állítólag Orbán Viktortól származtak, és a zalaegerszegi katonatársairól, valamint az érintett politikai, szexuális és vallási irányultságáról tartalmaztak megállapításokat.
Németh Miklós ugyanakkor azt is leírta, hogy a jelentések szerzőjének személyazonosságát, valamint a kézírás és az aláírás valódiságát nem tudta ellenőrizni, jóllehet felismerni vélte Orbán Viktor kézírását és aláírását. Az iratokat visszaadta a honvédelmi miniszternek, és másolatot sem őrzött meg belőlük. Idén márciusban Németh Miklós ügyvédi letétbe helyezett egy feljegyzést, amelyben kifejezte reményét, hogy az iratok valahol még fellelhetők, és nyilvánosságra kerülnek. A dokumentumokat állítólag Stefán Géza, a titkosszolgálatok sokáig hivatalban lévő vezetője őrizte, ám a halálát követő napon eltűntek a széfjéből. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján tehát az állítások nem bizonyíthatók.
Mit írt a Fidesz?
A kormánypárt kedden közleményben reagált Németh Miklós és a könyv szerzőjének állításaira. Ebben azt írták: „Ha egy régi kommunista megvádol egy hazugsággal, azt azért teszi, hogy az újkommunistákat segítse. Most újra próbálkoznak. Ugyanazt a szemenszedett hazugságot terjesztik Orbán Viktorról, amivel a rendszerváltás óta már többször rágalmazták. Minden esetben kiderült, hogy ennek semmi alapja sincsen. Már az Antall-kormány idején megtörtént a közszereplők átvilágítása, akkor sem találtak semmit. Minden tény, adat és dokumentum azt bizonyítja, hogy Orbán Viktort nem megfigyelték, hanem őt figyelte meg a kommunista államhatalom. A mostani utódok, az újkommunisták valójában miről akarják elterelni a figyelmet?”
Mit jelentenek az ügynökakták?
Az ügynökakták elnevezés a magyarországi kommunista diktatúra állambiztonsági szervei – elsősorban a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnöksége – által 1945 és 1990 között létrehozott titkos dokumentumegyüttest jelöli. Az iratok a társadalom szisztematikus megfigyelését, ellenőrzését és manipulálását dokumentálták, részletes feljegyzéseket őrizve a belső elhárítás, a kémelhárítás és a hírszerzés tevékenységéről.
Az anyag két fő csoportra osztható: egyrészt a beszervezett személyek – ügynökök, titkos megbízottak, titkos munkatársak – személyi adatait, beszervezési körülményeit és fedőnevét tartalmazó nyilvántartásokra, másrészt az általuk készített jelentésekre. Emellett ide tartoznak a megfigyelt állampolgárokról vezetett vizsgálati és operatív dossziék is.
A rendszerváltás után az akták sorsa Magyarország egyik legvitatottabb politikai és erkölcsi tabujává vált. Bár jelentős részük az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába került, az állambiztonsági múlt teljes és korlátlan megismerhetősége évtizedeken át nem valósult meg. A november 4-re ígérték az akták nyilvánossá tételét.
