Orbán Viktor és Lévai Anikó állambiztonsági iratai: mit tartalmaznak a nyilvános dokumentumok?
November 4-én hozzák nyilvánosságra az úgynevezett ügynökaktákat. Ezzel kapcsolatban ismét előtérbe kerültek a találgatások Orbán Viktor esetleges érintettségéről, amelyeket Panyi Szabolcs hamarosan megjelenő könyve is felelevenít. A könyv szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának nemrég átadott feljegyzésében Németh Miklós azt írta, 1990 márciusában látta Orbán Viktor állítólagos, zalaegerszegi katonatársairól szóló jelentéseit. Németh ugyanakkor azt is leírta, hogy a jelentés szerzőjének személyét, a kézírás és az aláírás valódiságát nem volt módja ellenőrizni. Az ezekből származó állítások jelenleg nem bizonyíthatók.
A Fidesz a legújabb ügynökvádakra reagálva azt írta, Orbán Viktornál már az Antall-kormány idején megtörtént a közszereplők átvilágítása, akkor sem találtak semmit, és minden tény, adat és dokumentum azt bizonyítja, hogy Orbán Viktort nem beszervezték, hanem őt figyelte meg a kommunista államhatalom.
Orbán Viktor 2012-ben Vadai Ágnes írásbeli kérdésére válaszolva küldte meg azokat a dokumentumokat, amelyek a vele és feleségével, Lévai Anikóval kapcsolatos állambiztonsági ügyeket tartalmazzák. A mellékletek között szerepel többek között jelentés Orbán Viktor sikertelen beszervezéséről, jelentés Lévai Anikó megfigyeléséről és ellenzéki tevékenységéről, valamint javaslat és jelentés lehallgatóberendezés telepítéséről Lévai Anikó és Orbán Viktor lakásában.
Az iratokból kiderül, hogy Lévai Anikót Bojtár fedőnéven figyelték meg egy bizalmas nyomozás részeként, Orbán Viktort pedig Viktória fedőnéven említették. A dokumentumok szerint Orbán Viktort 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a BM III/III-2 Osztálya, de a beszervezéstől elálltak. Készült róla környezettanulmány, 1983-ban pedig a Batthyány örökmécsesnél március 15-én rendzavarás címén rendőri intézkedés is volt ellene. 1986-ban bizalmas nyomozás zajlott ellene, amelyet bizonyítékok hiányában megszüntettek.
Egy Nógrád megyei rendőrök által készített dokumentumban Lévai Anikó szerepel. A helyi szervek attól tartottak, hogy a pár Nógrádba költözik, ezért környezettanulmányt akartak készíttetni róla. A jelentés szerint terve volt, hogy vőlegényével Salgótarján környékén kertes családi házat béreljenek, és ott barátaikkal szellemi társasági életet éljenek. A környezettanulmányból kiderült, hogy Orbánék Salgóbányán ellenzéki tábort akartak tartani; ebben a jelentésben kerülnek elő először a tábor lehetséges előadóiként Kövér László, Orbán Viktor és Szájer József nevei. Ez az 1986. augusztus 28. és szeptember 3. között megtartott salgóbányai tábor volt, amelyet Lévai Anikó akkor még jogász gyakornokként szervezett, és aki ideiglenesen valóban Salgótarjánba költözött gyakornokoskodni.
A hatalom a fokozódó ellenzéki aktivitás miatt kezdte megfigyelni Orbánt, Lévait és társaságukat; társadalomra veszélyes csoportosulásban való aktív részvétel gyanúja miatt nyomozás zajlott, lehallgatóberendezéseket és ügynököket is bevetettek. Megfigyelték a Fidesz megalakításának folyamatát is. A dokumentumok szerint az erről szóló iratokat többek között Lázár György, az MSZMP főtitkár-helyettese és Grósz Károly miniszterelnök is megkapta.
Az egyik dokumentum kifejezetten az Orbán Viktor elleni beszervezési kísérletről szóló javaslat a társadalmi kapcsolat törlésére. Ebből kiderül, hogy államellenes és más bűncselekmények, valamint a KISZ-t károsan befolyásoló jelenségek felderítésével akarták megbízni Orbánt, a beszervezés törlését pedig azzal indokolták, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő Orbán Viktor ezt megtagadta, és leszerelt.
