Érettségi 2025: Újra fókuszban a lexikális tudás
A 2025-ös magyar nyelv és irodalom érettségi május 5-én vette kezdetét. Az új Nemzeti Alaptanterv alapján szervezett vizsga maradt azon a változtatott pályán, amely a lexikális tudás kiemelésével zajlik – nem kis felháborodást keltve a szakmában és a diákok között. Az irodalmi műveltségi teszt, amely az elmúlt időszak egyik legvitatottabb eleme, ismételten része az érettséginek, tovább csiszolva a diákok kritikai gondolkodási képességeit, legalábbis papíron. De vajon tényleg erről van szó?
Középszinten készülj fel a 40 pontos szövegértésre
A középszinten érettségizők számára az első rész 40 pontos szövegértési feladatot és további 20 pontnyi irodalmat, valamint nyelvtani kvízt tartalmaz. Az erre kijelölt idő mindössze 90 perc, ami komoly stresszt helyez az érettségizőkre. A második részben a diákok egy 40 pontos műértelmezés vagy egy témakifejtő esszé között választhatnak, amit 150 perc alatt kell teljesíteniük. Az irodalmi és nyelvtani feladatok korstílusok, stílusjegyek és verstani ismeretek pontos felismerését várják el, ami egyértelműen a lexikális tájékozottságot teszi próbára.
Emelt szint: Egy újabb szint a tervezett káoszból
Az emelt szintű vizsga első része szintén 40 pont értékű, azonban itt már komplexebb nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor is társul a szövegértéshez. Ehhez 90 perc áll rendelkezésre. A második szakaszban egy műértelmező és egy reflektáló szöveget kell kidolgozni, összesen 150 perc alatt. A diákoknak olyan szövegekkel kell megküzdeniük, amelyek lehetnek értekező prózák, lírai művek vagy esztétikai, etikai témájú műbírálatok – mindezeken keresztül kell megmutatniuk értelmező és érvelő képességüket. Érdekesség, hogy a reflektáló esszé a kulturális problémákra is rávilágít, a diákoknak pedig világos értékelést kell adniuk. Az idő nyomásával ez azonban még a legjobbak számára is kihívás.
Miért kritizálják a tesztközpontú rendszert?
Tavaly óta hatalmas botrányt kavart a lexikális tudást középpontba helyező érettségi. A Magyartanárok Egyesületének szerint ez a módszer nem csak az érettségit, hanem magát az irodalomtanítást is hátrányosan érinti. A kritika szerint az újítás nem segíti elő a gyakorlati készségek fejlesztését, miközben kihangsúlyozza a tárgyi ismeretek súlyát. Ez a hozzáállás a diákokat olyan helyzet elé állítja, amely nem ösztönzi a kreatív gondolkodást és az olvasási kedvet – két kulcskomponenst az értő műveltségben.
Pontlevonások: Minden hibának ára van
Számos diák már a vizsga előtt aggódik az írástechnika kapcsán. Súlyos helyesírási hibák akár 8 pontos veszteséggel is járhatnak, míg a rendezetlen írásképért további 2 pont vonható le. Bár szótárakat biztosítanak az első részhez, a szoros időkeret gyakran nyomás alatt tartja a vizsgázókat. A tavalyi érettségi a legalacsonyabb középszintű eredményt hozta az elmúlt öt év során, amely jól mutatja az elkeseredettséget és a tanulási nehézségeket, amiket a lexikai központú változtatások okoztak.
Kormányzati narratíva és a valóság közötti szakadék
Bár az Oktatási Hivatal elégedetten nyilatkozott a változtatásokról, a tanulmányi teljesítmények mutatói mást mesélnek el. Az államtitkár szerint a rendszer jól működik, de az alacsonyabb pontszámok és a tanárok felháborodása árulkodó. A diákok számára az érettségi most már nem csupán kihívás, hanem lélektani nyomás is, amely megbénítja az akadémiai előrehaladásukat.
Mi várható a jövőben?
A visszajelzések alapján világosan látható, hogy az új módszertan nem váltotta be minden ígéretét. Az írásbeli megmérettetések egyre kevésbé összpontosítanak az irodalom humanizáló, motiváló hatására, ehelyett egy merev keretrendszer által hajtott, adatfelhalmozási versenyt idéznek elő. A kérdés csak az, mikor lesz elegendő bátorság a korrekciókra.
