Medveczky Ilona: a szerelmem megfigyelését kérték tőlem az állambiztonságnál
Kleopátra fedőnéven szerepelt a nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratokban Medveczky Ilona. A táncművész most először beszélt arról, hogyan került kapcsolatba a titkosszolgálattal, és állítása szerint fiatalon csak úgy utazhatott külföldre egy filmforgatásra, ha aláír egy dokumentumot.
Medveczky Ilona a kőbányai MÁV-lakótelepről indulva vált a magyar revü egyik legismertebb alakjává. Az Állami Balettintézetben tanult, majd a Pécsi Balettnél és a Tarka Színpadon folytatta pályafutását, később Budapest neves szórakozóhelyein, köztük a Maxim Varietében és a Moulin Rouge-ban is fellépett. A díva az ügynöklistákkal kapcsolatos kérdésekre kizárólag életrajzírójának és barátjának, dr. Karizs Tamásnak volt hajlandó válaszolni.
Elmondása szerint az Oroszlán ugrani készül című filmet az akkori Jugoszláviában forgatták, ám az útlevelét nem kapta meg, csak egy feltételhez kötve. Elé tettek egy nyilatkozatot, amelyet – szokásához híven – csak nagyjából futott át. Olyasmi állt benne, hogy számoljon be a film operatőrének tevékenységéről, nevezetesen arról, hová megy a forgatások után. Medveczky Ilona állítása szerint először alá sem írta a dokumentumot, így helyette Kovács Zsuzsát tették be a szereplők közé.
Végül mégis engedett, így másnap hajnalban vitték ki a lakására az útlevelét, kifejezetten Kádár János kérésére, majd külön repülőgéppel vitték a stáb után Dubrovnikba. Tehetségére később külföldön is felfigyeltek: Németországban, Ausztriában, majd az Egyesült Államokban is színpadra lépett, többek között Las Vegasban és New Yorkban. Az általa említett, 1969-ben bemutatott akcióvígjátékot Révész György rendezte, a részben jugoszláviai helyszíneken forgatott filmben Bujtor István, Psota Irén és Papp László is szerepelt.
A sors különös fintoraként a megfigyelésre kijelölt személlyel, Hildebrand Istvánnal egymásba szerettek. Mint felidézte, A veréb is madár forgatásán lettek szerelmesek, annyira, hogy a férfi azt mondta, ha vállalja, hogy rövid időn belül gyereket szül neki, elveszi feleségül. Medveczky Ilona hozzátette: ezt az embert kellett volna megfigyelnie.
A művésznő arról is beszélt, hogy már húszegynéhány évesen, amikor legelőször átlépte a nyugati határt, tudott több kollégájáról, hogy kerülgették őket. Akkoriban Frankfurt am Mainban dolgozott, és szerencséjére nem rá esett a választás, hanem a vezetőjükre. Arra, hogy Medveczky Ilona hogy került a „reménytelen” beszervezettek közé, azok közé, akikről lemondtak az egykori államvédelmisek, a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy mindent megtett azért, hogy ne legyen zsarolható, és ne legyen kiszolgáltatva az akkori rendszernek. Ezért százezer dollárért megvásárolta a szabadságát egy osztrák nemestől: érdekházasságot kötött Wilhelm Alexander von Thurn und Taxis herceggel, és ezzel osztrák útlevél birtokosa lett.
Elmondása szerint a férje szabadította meg a szocializmus fogságából, a hercegnek nem volt vagyona, és a nevén kívül nem örökölt tőle semmit. A nevet a házasság miatt ma is viseli, de csak külföldön használja, itthon szívesebben mondja a lánykori nevét, mert az vált ismertebbé. Medveczky Ilona neve mellett a nyilvántartásban a 07-es és a 17-es kód szerepel: előbbi azt jelzi, hogy az állambiztonság megszüntette a kapcsolatot az érintettel, utóbbi az operatív iratok megsemmisítésére utal. A nyilvántartásban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen jelentéseket készített vagy együttműködött az állambiztonsággal.
A rendszerváltás után harminchat évvel, 2026. november 4-én váltak nyilvánossá a kommunista állambiztonsági szervek hálózati nyilvántartásainak jelentős részei. A most közzétett dokumentumokban több tízezer név szerepel, köztük politikusoké, művészeké és közéleti szereplőké.
