Egymásra mutogatnak a Jókai utcai házomlás vádlottjai
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódott annak a büntetőpernek a tárgyalása, amely a 2022. június 27-én történt Jókai utcai házomlás felelőseit keresi. A négy vádlott mindegyike tagadja bűnösségét, és egymásra hárítja a felelősséget.
A baleset során az úgynevezett attikafal a munkahelyére sétáló Tóth Nikolettre zuhant, aki ennek következtében életére szólóan kerekesszékbe kényszerült. A tárgyaláson kiderült, hogy a balerina egy 42120 eurós, mintegy 15,4 millió forintos németországi kezelés és gerincműtét során a keze problémáját ugyan helyrehozták, de a lába sosem fog már működni. Tóth Nikolett elhatározta, hogy minden tárgyaláson részt vesz, és az egyik következő tárgyalási napon meg is hallgatják.
A fiatal lány azt nyilatkozta, bízik abban, hogy legalább az ügyészség által kért büntetést kiszabják a felelősökre. Mint mondta, számára az a minimum, hogy ezeket az embereket eltiltják attól, hogy a továbbiakban ezen a területen dolgozzanak, mivel egyértelmű számára, hogy nem végezték megfelelően a munkájukat. Reményei szerint az ügye segít abban, hogy soha többé senkivel ne történhessen ilyesmi.
Az elsőrendű vádlott, a kivitelező személyesen nem jelent meg a tárgyaláson, lemondott a részvételi jogáról, írásban tett vallomást. Ebben kihangsúlyozta, hogy neki a megfelelő szakemberek kiválasztása volt a feladata, amit el is végzett. Állítása szerint az épület múltja is nagy szerepet játszott a balesetben, mivel egy régi épület esetében elengedhetetlen, hogy annak korábbi átalakításait és helyreállításait megfelelően dokumentálják, ez azonban erősen hiányos volt. Azt is elmondta, hogy erről csak a baleset után szerzett tudomást.
A másodrendű vádlott, a generáltervező állítása szerint januárban e-mailt küldött a statikusnak és a felelős művezetőnek, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a mellvédet tartó párkányt és a később leomló attikafalat meg kell erősíteni. Saját elmondása szerint többször jelezte írásban, telefonon és személyesen is, hogy a bontás során erre a részre figyelni kell, sőt az egyik levelében részletes leírást adott arról, miként kell az attikafalat rögzíteni és biztonságossá tenni. Kijelentette, tisztában volt a szerkezet állapotával, és erre fel is hívta az építésben közreműködők figyelmét.
A vádlott azt mondta, mélységesen megrázták a sértettel kapcsolatos események, és rettenetesen sajnálja, ami történt, de a felrótt bűncselekményeket nem követte el. Az okleveles építészmérnök a vallomásán túl nem volt hajlandó kérdésekre válaszolni, ezért a bíró felolvasta a nyomozás során tett tanúvallomását. Ebből az is kiderült, hogy a leomló attikafalban acéloszlopok is voltak, amikor az lezuhant és maga alá temette Tóth Nikolettet. A gyanúsítottként tett vallomásából pedig az derült ki, hogy a januárban kezdődött bontás során a 2,63 méteres attikafal szabadon maradt, ezért jelezte, hogy meg kell támasztani.
Mivel a baleset előtti hetekben szabadságon volt, állítása szerint azt már nem követte figyelemmel, hogy a többi, az építésben részt vevő szakember megtette-e a megfelelő óvintézkedéseket, például hogy az utcán jelezni kell a bontási munkálatokat, és el kell keríteni azt a részt, amelyre törmelék eshet. Ezeket állítólag nem tartották be az építtetők, és tudomása szerint ezekre mások is figyelmeztették írásban és személyesen is az építtetőt.
A Tóth Nikolettet képviselő ügyvéd a vallomás után megjegyezte, a másodrendű vádlottat tartja a legkorrektebbnek az összes közül, mivel ő volt az, aki először megnevezte, mi okozta a balesetet. A statikus a korábban tett és felolvasott vallomásában a ház korábbi történetét emlegette, a második világháborús bombatalálatot, illetve a korábbi hiányos helyreállítási munkálatokat, mint a baleset lehetséges okát. A műszaki ellenőr nem tett vallomást.
