Szacsvay László fájdalmas vallomása a magányról
Szacsvay László, a 78 éves Jászai Mari-díjas színész, az elmúlt években drámai eseményekkel nézett szembe. Felesége, Csicsay Claudia elvesztése és legjobb barátja halála szorongató évekhez vezetett a művész életében. Az utóbbi időszakot egy komoly egészségügyi kihívás is nehezítette, mivel tavaly prosztatarákot diagnosztizáltak nála, idén tavasszal pedig újabb műtéten esett át.
Sajnos a műtét nem oldotta meg minden problémáját. Az azóta is küzdő övsömör és a magány érzése árnyékként kísérti őt. Szacsvay László őszinte nyilatkozatban osztotta meg fájdalmát: „Összességében jól vagyok, de a volt-nincs és a magány nagyon fájó érzés. Múlik az idő, és vele együtt mi magunk is elmúlunk.” A színész humorával próbálja enyhíteni a helyzetet, mégis kiemeli a magány súlyát, amely olykor legyőzi őt.
A magány fájdalma és a múlt emlékei
Az életét megnehezítő csend és a fájó emlékek, amelyek felesége halála után élénken élnek benne, mindennapjaiban állandó társai. Szacsvay László kifejtette, hogy a magány „nagyon nyomasztó érzés”, hiszen hatalmas lakásában a csend szinte fojtogató. Az önellátás terhe már egyedül őt nyomasztja; bár sokan ajánlották a segítségüket, ő sokkal inkább a kisebb, de koordinált támogatást prefersálja.
Még mindig szeretetteljes humorral beszél egészségügyi problémáiról is. Önsajnálat helyett inkább ironizál: „Valószínűleg belém szeretett az övsömör, azért nem akar elhagyni”, utalva ezzel a betegség megszállottságára. Viszont az elmondottak mögött érződik a mélyfokú szomorúság.
A színpad iránti vágyakozás
Szacsvay unja a magányt. Mivel előadóművészként mindig a színpadon volt, a közönség szeretete és a taps hiánypótló szerepet játszik számára. A művész életének jelentős része volt a visszajelzés, ami most hiányzik. „A taps hangja az, ami motivál”, meséli a színész, aki gyermekként már a Vidám Parkban dolgozott, és a szórakoztatás szeretete vezette őt a színház világába.
Bár nehézségekkel teli időszakot él meg, Szacsvay László a bátorság és a humor összefonódásával próbálja továbbélni napjait. A jövőbeni tervei és reményei közé tartozik, hogy saját érzéseit és gondolatait továbbra is kifejezze, a szórakoztatónak szánt előadások keretei között, amelyek a különbséget jelentették életében.
A színész minden erejével igyekszik túllépni a nehéz időszakon, és bár az út nehéz, a művészet iránti szenvedélye nem csitul, hiszen ez az, ami kedvét és életkedvét adhatja meg számára a jövőben.
Forrás: www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/szacsvay-laszlo-ovsomor-magany/5exfwqt
