Az álmatlanság kezelése lassíthatja a biológiai öregedést
Egy álmatlan éjszaka után sokan egy plusz csésze kávéval vészeljük át a napot, abban bízva, hogy este végre sikerül kialudnunk magunkat. Ha azonban az éjszakai forgolódás és az álmatlanság rendszeressé válik, annak a hatása messzebbre nyúlhat, mint a nappali fáradtság. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy az álmatlanság kezelése a biológiai öregedés ütemére is hatással lehet-e.
A naptári életkor azt mutatja meg, hány éve él valaki, a biológiai életkor viszont arról adhat képet, milyen állapotban van a teste. Így fordulhat elő, hogy két azonos korú ember szervezete eltérő ütemben öregedhet. A biológiai öregedés vizsgálatának egyik módszere az epigenetikai órák használata, amelyek a DNS-en található életkorral és egészségi állapottal összefüggő változásokat elemzik. Korábbi tanulmányok összefüggést találtak az álmatlanság, a rövid alvásidő és egyes epigenetikai öregedési mutatók között, ami indokolja a kapcsolat további vizsgálatát.
Mit mutatott a vizsgálat?
A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban megjelent kutatásban 92, legalább 60 éves felnőtt adatait elemezték, akik korábban egy álmatlanság kezelését vizsgáló klinikai kutatásban vettek részt. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik csoport álmatlanság kezelésére szolgáló kognitív viselkedésterápián (CBT-I) vett részt, a másik csoport pedig az alvásról és a megfelelő alvási szokásokról tanult. A CBT-I olyan gyakorlati módszereket tanít, amelyek segítenek megváltoztatni az alvást nehezítő gondolatokat és szokásokat.
A kutatók vérmintákat elemeztek a kezelés előtt, majd körülbelül két-három évvel később is, és három különböző epigenetikai órával vizsgálták, hogyan változtak a biológiai öregedéssel összefüggő mutatók. Az eredmények alapján a CBT-I-terápián részt vevő csoportban az egyik mérőszám, a DunedinPACE alapján lassabb biológiai öregedési ütemet figyeltek meg, mint az alvásoktatásban részesülőknél.
Nem minden mutató változott
Bár a DunedinPACE alapján kedvező különbséget találtak, a másik két vizsgált epigenetikai óra, a GrimAge és a PhenoAge esetében nem mutatkozott statisztikailag jelentős eltérés a két csoport között. Ez azt jelenti, hogy a kutatás nem bizonyította, hogy az álmatlanság kezelése általánosságban visszafordítja vagy minden mérhető szempontból lelassítja a biológiai öregedést.
A kutatásnak más korlátai is vannak: viszonylag kis létszámú mintát vizsgáltak, a résztvevők mind 60 évesek vagy idősebbek voltak, és az elemzés egy korábbi klinikai vizsgálat adataira épült. Emiatt az eredményekből nem lehet automatikusan következtetni arra, hogy ugyanez a hatás fiatalabb felnőtteknél is megjelenik.
Az álmatlanság javulása önmagában is fontos eredmény
A vizsgálatban a CBT-I-t kapó résztvevők 34 százalékánál szűnt meg az álmatlanság, míg az alvással kapcsolatos oktatásban részesülő csoportban ez az arány 13 százalék volt. Ez azért is lényeges, mert a tartós álmatlanság nem pusztán azt jelenti, hogy valaki néhány éjszakán át kevesebbet alszik. A probléma része lehet az elalvási nehézség, az éjszakai felébredés vagy a túl korai ébredés, amely nappali fáradtsággal és a mindennapi működés romlásával járhat.
A kutatás arra utal, hogy a tartós álmatlanság kezelése az életminőség javítása mellett a biológiai öregedéssel is összefügghet, az eredmények azonban egyelőre biztatóak, és további kutatásokra van szükség az összefüggés pontosabb megértéséhez. Ha valakinek az alvásproblémái rendszeresen megnehezítik a mindennapjait, érdemes szakemberrel egyeztetnie a lehetséges megoldásokról.
