Vitézy Dávid és Pintér Sándor: Kamerák harca szabálysértésekért
A belügyminiszter, Pintér Sándor nemrégiben elutasította azt az előterjesztett javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy közterületi és tömegközlekedési kamerák segítségével szabálysértési bírságokat szabjanak ki. A döntés komoly vitát váltott ki, különösen Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője részéről, aki élesen bírálta a határozatot.
Vitézy szerint Magyarország különös helyzetben van. Egy betiltott gyülekezés résztvevői arcfelismerő kamerák segítségével akár 200 ezer forintos bírságot kaphatnak, miközben a közlekedésben szabálysértők radar alatt maradnak, mert a rendszámfelismerő technológia alkalmazása ebben az esetben tilos. A politikus Facebook-posztjában emlékeztetett arra, hogy nagyvárosokban szerte a világon működnek a technológia által támogatott megoldások, azonban Magyarország ebben továbbra sem kíván előrelépni.
Elveszett lehetőségek: a közlekedési kamerák esete
Vitézy kifejtette, hogy az önkormányzatok számára egykor megvolt a jogi lehetőség, hogy közterületi kamerák segítségével bírságokat szabjanak ki. Ez azonban Tarlós István korábbi főpolgármester kezdeményezésére megszűnt, családi tapasztalatokra hivatkozva. Azóta a szabálysértők csak személyesen, rendőrök által kerülhetnek célkeresztbe, ami egy ekkora városban Vitézy szerint teljes mértékben irreális megoldás.
A javaslat célja az lett volna, hogy közterületi kamerák, valamint buszok és villamosok elején található kamerák figyeljék azokat a járművezetőket, akik szabálytalanul akadályozzák a közlekedést, a tilos jelzésen haladnak át, vagy jogosulatlanul használják a buszsávokat. Egyértelműen automatizált ellenőrzési rendszert kívántak bevezetni, amely számos más nagyvárosban már sikeresen működik, csökkentve a szabálytalanságok számát.
Az automatizált szankciók hatékonysága
Budapesten már az automatizált traffipaxok is eredményeket hoztak. Vitézy rámutatott, hogy ezek hatására jelentősen csökkent a gyorshajtások száma, ezzel bizonyítva az ilyen típusú megoldások visszatartó erejét. Mégis, miközben más országok nagyvárosai technológiai újításokkal igyekeznek harcolni a közlekedési szabálysértések ellen, Magyarországon továbbra is az „út szélén álló rendőr” jelenti az egyetlen alternatívát.
Vitézy arról is beszámolt, hogy amerikai városokban a buszok elején található mesterséges intelligenciával támogatott kamerák azonnal szabálysértési eljárásokat kezdeményeznek, ha valaki szabálytalanul parkol a megállókban vagy buszsávokat használ jogosulatlanul. Magyarország azonban – ahogyan a belügyminiszter levele is jelzi – ezeket a megoldásokat tiltja.
Politikai konfliktusok árnyékában
Az ügy rámutatott arra, hogy az automatizált rendszerek alkalmazásának kérdése nem csupán a közlekedési szabálykövetés szigorításáról, hanem társadalmi hozzáállásokról és politikai döntések szövevényéről is szól. Vitézy Dávid provokatív szavai jól mutatják a helyzet abszurditását, hogy az arcfelismerő kamerák használata addig legitim, amíg gyülekezési jogokat korlátoznak, de a közlekedési szabálysértések ellen ugyanez a technológia már elfogadhatatlan.
A vita egyértelműen rávilágít arra, hogy a technológia és a jogi szabályozás milyen komplex viszonyban áll egymással. A kérdés továbbra is nyitott, hogy egy olyan országban, amely a technológiai fejlődésben óriási potenciált rejt, vajon miért helyezik előtérbe a múlt századi megoldások fenntartását a haladó megközelítések helyett.
Forrás: www.blikk.hu/politika/magyar-politika/vitezy-david-pinter-sandor-kamera-tomegkozlekedes/c19vc3t
