Gyárfás Tamás nyilatkozata a Fenyő-gyilkosság ügyében
A Fenyő-gyilkosság tárgyalása immár évek óta tart, és az ügy ismét reflektorfénybe került Gyárfás Tamás utolsó szó jogán elhangzott beszéde miatt. Gyárfás hosszú, részletes nyilatkozatot tett, amelyben tételesen megkérdőjelezte az ellene és másokkal szemben hozott ítélet megalapozottságát. Az ügy több szempontból rendkívülinek nevezhető: nemcsak a bűncselekmény súlyossága, hanem az azt övező jogi ellentmondások sora miatt is.
Az indítékról és állítólagos motivációkról
Gyárfás először a gyilkossági perben ellene felhozott indíték kérdését vitatta. Elmondása szerint 1996 októbere után semmilyen konfliktus nem állt fenn közte és Fenyő János között. Az üzleti viszályok elmúltak, és több jogi döntés is megnyugtatóan rendezte kettejük kapcsolatát. A narratíva szerint a bíróság mégis úgy ítélte meg, hogy a 16 hónappal korábbi ellentétek továbbra is fennálltak, és ezek képezték volna a gyilkosság indítékát. Gyárfás szerint ezen állításokat semmilyen közvetlen bizonyíték nem támasztja alá.
Vitatott hangfelvételek és a „ráutaló magatartás”
Külön kiemelésre került a Portik Tamással folytatott beszélgetések kérdése, melyekből részleteket tártak a bíróság elé. Gyárfás hangsúlyozta, hogy a hangfelvételek készítésének idején nem volt tudatában annak, hogy beszélgetéseit rögzítik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételeken semmilyen konkrét megbízás nem hangzik el, és az egyetlen terhelő mozzanatként említett „ráutaló magatartás” abszurd következtetés. Véleménye szerint a bíróság kettő, időben és témában is eltérő beszélgetés részleteit szerkesztette össze, ezzel egy nem létező bizonyítékot kreálva.
Szembenállás Portikkal és halogatás
Gyárfás azt is megindokolta, miért nem tett feljelentést Portik ellen annak fenyegetései ellenére. Véleménye szerint Portik viselkedése rendkívül kiszámíthatatlan volt, és ez számos helyzetben megakadályozta abban, hogy határozottan lépjen fel ellene. Az ügy során a bíróság ezt a magatartást Gyárfás bűnösségének jeléül értékelte, figyelmen kívül hagyva a nyomozás során elhangzott szakértői véleményeket.
Súlyos kérdések a tanúk hitelességéről
Az ügy egyik legvitatottabb eleme Szemán József ellentmondásos vallomása volt. Gyárfás szerint a tanú kijelentései nem állják meg a helyüket, és több pontban komoly kétségek vetültek ezek hitelességére. Gyárfás külön hangsúlyozta, hogy az NNI által végzett azonosítások során a tanúként azonosított személy egyértelműen nem lehetett az, akiről Szemán állította, hogy meglátogatta őt. A bíróság mégis hiteles tanúként kezelte az érintett nyilatkozatait.
A bírósági ítélet konstrukciós hibái
A legelképesztőbb ellentmondásként Gyárfás azt emelte ki, hogy a bíróság két különálló hangfelvételt manipulált, és ezekből hozott létre egy új, nem létező párbeszédet, amely az ítélet egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Erre alapozva állították, hogy Gyárfás beleegyezéssel reagált egy gyilkosságot javasló megjegyzésre, holott a valóságban ilyen párbeszéd nem történt. Gyárfás szerint a bíróság által alkalmazott érvelés nem felel meg az alapvető jogi elvárásoknak.
Következtetések és remények
Gyárfás Tamás összegzésként kifejtette, hogy bízik abban: az ügy másodfokú szakaszában figyelemmel lesznek az általa felvetett hibákra és kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a bűnösségét alátámasztó állítások nem bizonyítottak kétséget kizáróan, így azok nem szolgálhatnak egy szabadságvesztéssel járó ítélet alapjául.
Forrás: www.blikk.hu/aktualis/krimi/gyarfas-tamas-utolso-szo-jogan/w7wrbss
