Mécs Károly: Egy színészóriás emlékei
Mécs Károly, a kétszeres Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas színművész, aki több generáció számára vált a magyar színjátszás ikonikus alakjává, életének 89. évében elhunyt. Az egyik legelismertebb művészként számon tartott Nemzet Művésze a hazai színpadok és filmvilág pótolhatatlan alakja volt, akinek élete a hitvallások, a tehetség és a kifinomultság története. Mécs nemcsak színészként, de emberként is lenyűgözte kortársait: kifogástalan úriemberként és minden idők egyik legnagyobb hazai férfiideáljaként maradt meg az emlékezetekben.
Gyökerek és kezdetek
Polgári családban született, és ifjúkorában orvosi pályáról álmodott, de szenvedélyes érdeklődése az irodalom, a zene és a művészetek iránt végül színészi pályára terelte. Csak a harmadik próbálkozásra vették fel a Színművészeti Főiskolára, de elszántsága meghozta a gyümölcsét. A magyar forradalom idején külföldi karrierlehetőség is megcsillant előtte, és bár Salzburgba is hívták, egyetlen pillantás a János-hegyre meggyőzte, hogy maradnia kell. Így lett belőle itthon egy egész ország kedvence.
A színpad és a kamerák vonzásában
Számos magyar és nemzetközi filmtörténeti klasszikusban nyújtott felejthetetlen alakítást, emlékezetes szerepei között ott van Baradlay Richárd „A kőszívű ember fiai”-ban. De nemcsak a filmszerepei, hanem színházi munkái is halhatatlanok. A Thália Színházban töltött évei alatt a magyar színházművészet egyik legikonikusabb alakja lett. Hangja és előadásmódja nemzetközi színészeknek is kölcsönzött tekintélyt magyar szinkronban, többek között Alain Delon és Paul Newman filmjeiben.
Bátorság a fájdalomban
Mécs öt évig küzdött daganatos betegséggel, melyet csendben, méltósággal és az állandó sajnálkozást elutasítva kezelt. Nem hagyta, hogy a betegség meggátolja abban, hogy továbbra is közönségének szolgáljon. Az utolsó nagy fellépésén, amely a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon történt, közel háromezer ember tapsolta felállva, ezzel tisztelegve az életműve előtt. December végén még a Zenepalotában hallhatták őt, amely bebizonyította erejét és elszántságát.
Felesége és barátai emlékei
Mécs Károly özvegye, dr. Bujdosó Györgyi, 45 évig volt a színész házastársa. Meghitt szavai művészi elhivatottságának hátteréről, házasságuk harmóniájáról és közös életük örömeiről most is szívszorítóan felidézik Mécs emberi oldalát is. Esztergályos Cecília és Kovács István, kollégái és közeli barátai, egyöntetűen állítják: Mécs Károly úriemberként, nem pusztán színészként hagyott mély nyomot maga után.
Egy nemzet tisztelete
Mécs Károly öröksége elpusztíthatatlan: nemcsak a színészmesterség iránt tanúsított elkötelezettsége, de élete példáján keresztül tanúsított emberségével is örökre bevésődött a magyar kulturális történelembe. Az „igazi férfi” fogalma sokak szemében hozzá kapcsolódik, épp úgy, ahogy az elegancia, a bátorság és a művészi virtus is.
Ez a csillag most örökre kialudt, mégis ezer szikrában világít tovább a magyar színjátszás egén, vezetve azokat, akik a színek és hangok varázsában keresik álmaik beteljesülését.
Forrás: www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/mecs-karoly-halala-betegseg-felesege/1nln7ex
