Vasvári Vivien elárulta, milyen taktikával nyerte meg az Árulókat
Vasvári Vivien olyan bravúrt hajtott végre az Árulók – Gyilkosság a kastélyban műsorában, amire korábban egyetlen játékos sem volt képes: az első pillanattól kezdve gyilkosként játszott, mégis sikerült megnyernie a műsort Sapkás Piréz oldalán. Miközben a kastélyban sorra fogytak a játékosok, a modellnek hosszú időn keresztül sikerült elkerülnie a gyanút, sőt egyszer még a leghaszontalanabb szereplőnek is őt választották, ami utólag nézve különösen ironikus fordulat.
Vivien nem véletlenül maradt a háttérben: tudatosan figyelte társait, alkalmazkodott a változó helyzetekhez, és olykor az érzelmeit is a stratégiája szolgálatába állította. Elmondása szerint már a játék első napjaiban kialakította a saját taktikáját. Nem azért húzódott háttérbe, mert ne lettek volna gondolatai, hanem mert így több lehetősége nyílt megfigyelni a többiek viselkedését: figyelte, ki mikor szólal meg, milyen információkat oszt meg, és mely kijelentésekkel árulhatja el magát.
„Nem mindig az a legveszélyesebb játékos, aki a leghangosabban beszél. Néha pont az, aki csendben ül, mosolyog, és közben már három lépéssel előrébb jár” – fogalmazott Vivien, aki a kiesések után folyamatosan újratervezte a lépéseit. Miután Katz Dávid, Lola és Kováts Dávid is távozott, egyre inkább magára maradt az árulók között, ám ez sem akadályozta meg abban, hogy továbbra is kézben tartsa a játékát.
Könnyek, amelyek mögött tudatos döntések is voltak
A nézők többször is láthatták sírni a modellt, aki most őszintén beszélt arról, mennyire összetett szerepet töltöttek be az érzelmei a kastélyban. „A könnyeim egy része valódi volt, a másik része pedig a játékomhoz tartozott” – árulta el. Vivien szerint a hosszan tartó bezártság, a családja hiánya és az állandó feszültség őt is megviselte: közel két hétig nem találkozott a férjével és a gyerekeivel, miközben a játékosok között egyre nőtt a bizalmatlanság.
Voltak pillanatok, amikor valóban a felgyülemlett lelki terhek törtek felszínre, máskor viszont tudatosan hagyta, hogy a többiek sebezhetőnek lássák. Amikor azzal szembesítették, hogy mások csupán bábként használják, belül egészen másképp élte meg a helyzetet, mint ahogyan azt kifelé mutatta. A leghaszontalanabb játékosnak választva azonban már a fáradtság és a hiányérzet is szerepet játszott a reakcióiban. Mint hangsúlyozta, az érzékenység és a tudatos taktikázás nem zárja ki egymást.
Ma már előnyként tekint arra, ha alábecsülik
Vivien úgy érzi, egész életében előfordult, hogy mások kevesebbet feltételeztek róla, mint amire valójában képes. Korábban ez rosszul esett neki, mára azonban megtanulta a saját javára fordítani. „Régen rosszulesett, hogy alábecsülnek, ma már sokszor inkább előnynek látom” – mondta.
Azt sem tagadja, hogy olykor hangos, nyers vagy meggondolatlan, és tisztában van vele, hogy személyisége nem mindenkinek szimpatikus. „Én inkább leszek néha túl sok, mint hogy egész életemben túl kevés legyek önmagamból csak azért, hogy másoknak megfeleljek” – jelentette ki. Vivien számára ma már nem az a legfontosabb, hogy mindenki megértse őt, hanem hogy önazonos maradjon.
