„Azt gondoltam, hogy örökké fog élni” – az úszás kiválóságai búcsúztak Tóth Ákostól
Október 21-én, szerda délben a Fiumei úti sírkertben vettek végső búcsút dr. Tóth Ákostól, a magyar úszósport meghatározó alakjától. A mesteredző, a válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a Testnevelési Egyetem úszótanszékének nyugalmazott vezetője szeptember elsején, rövid, méltósággal viselt betegség után, életének 83. évében hunyt el.
A mindig vidám Ákos bácsit olimpiai és világbajnok tanítványai kísérték utolsó útjára. A megjelentek között volt Egerszegi Krisztina, Gyarmati Andrea, Hargitay András, Sós Csaba és Wladár Sándor is.
A Magyar Úszó Szövetség elnöke a szertartás után elmondta, a beszédek során felidézték, hogy 1980-ban, 44 év után ő lehetett az első magyar úszó olimpiai bajnok, akkor éppen Tóth Ákos volt a szövetségi kapitány. Wladár Sándor felidézte, hogy gimnazistaként nap mint nap edzésre járt, és Tóth Ákos minden pillanatban emberi tartást és biztatást adott neki. Hozzátette: bármilyen versenyen vett részt, mestere mindig ott volt mellette, mindig volt jó szava, csodálatos pedagógiai érzékkel rendelkezett, és soha nem volt borús. Szeretné, ha a jövőben egy uszoda őrizné egykori mestere emlékét, emellett a Testnevelési Egyetemmel közösen ösztöndíjprogramot is terveznek.
Gyarmati Andrea elmondta, nagyon régen ismerte Tóth Ákost: ő még kezdő testnevelési egyetemista volt, amikor a sportoló elkezdett úszni az egyetem uszodájában. Mint fogalmazott, nagyon kevés olyan ember van a világon, akiről soha senkitől nem hallott rosszat mondani, és rá nem is lehetett. Odaadta az egész életét az úszósportért, és mindig a békességet és a kibékülést kereste – tette hozzá az olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó.
Hargitay András felidézte, hogy 1976-ban, a montréali olimpia alkalmával ismerte meg Tóth Ákost, miután őt választották a válogatott szövetségi kapitányává, idén pedig együtt utaztak a játékok 50. évfordulójának szentelt ünnepségre, csupán hetekkel annak halála előtt. Elmondta, megrendítő volt látni, hogy az utolsó két évben, amikor együtt dolgoztak a Szécsi Tamásról írott könyvükön, hétről hétre hogyan változott az állapota. Mint fogalmazott, Tóth Ákos olyan ember volt, akire senki nem haragudott, mindenki szerette, becsülte és tisztelte, és nagyon fog hiányozni.
Tóth Ákos 1977 és 1984 között volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya, 2004-től pedig az európai szövetség úszóbizottságának magyar tagjaként tevékenykedett.
