Az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala: magyar határőrök drámai szökése Ausztriába
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1980 decemberében, amikor a vasfüggöny még szilárdan állt, két fiatal magyar határőr szöktette át a határt Ausztriába. E napokban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozta a szökésről készült titkos dokumentumokat, melyek nem csupán az esemény részleteit mutatják be, hanem a két fiatal katona motivációit is feltárják.
A „Zombori” és „Zentai” fedőnevű határőrök már a sorkatonai szolgálat előtt barátok voltak, hiszen ugyanabba a gimnáziumba jártak. Később, az őrsön találkoztak újra, ahol egy közel kilenc kilométeres határszakaszt őriztek. Az őrs gyenge felállású volt, csupán négy hivatásos és ötven sorállományú katonával végezték a feladatukat, így a laza belső rend végül lehetőséget biztosított a szökevényeknek.
1980. december 13-án este tíz órakor a szomszédos zsirai őrs elektromos jelzőrendszere riadóztatott. Mint kiderült, ez csak egy ártatlan őz volt, de a helyzet lehetőséget teremtett. A két katona ezt kihasználva, miután a határzár le volt zárva, bejelentkeztek szolgálatra, majd félóra elteltével már nem jelentek meg a gyülekezőhelyen. Felszerelésüket hátrahagyva, gyakorlóruhában átmásztak a külső műszaki záron.
Másnap, december 14-én autóstoppal érkeztek Rechnitzbe, ahol az egyikük rokona élt, és ő kísérte őket az osztrák csendőrséghez. Itt politikai menedékjogot kaptak, és jelezték, hogy Nyugat-Németországba kívánnak tovább utazni. Ausztriában azonnal felkeltette az esemény a médiát, a magyar hatóságok pedig sürgős vizsgálatot indítottak az ügyben.
A dokumentumokból világosan kiderül, hogy a szökés hátterében komoly feszültségek húzódtak. „Zombori” jelentése szerint a katonai szolgálat terhei megnehezítették az életét, s úgy érezte, a rendszer tudatosan gátolja az egyetemi tanulmányait. A fiatalok úgy vélték, hogy az őket politikailag és katonailag kiszakító rendszer nemcsak az életüket, de a jövőjüket is megfojtja. Mivel a szülők is támogatták döntésüket, nem szerették volna hazahívni őket, ha börtön vár rájuk.
Jelentéseik szerint a fiatalok célja nem csupán a közelgő politikai elnyomás elől való menekülés volt, hanem az is, hogy tanulmányaikat folytathassák és szabadon élhessenek. Az állambiztonság vizsgálatai során a hatóságok követni kezdték családjaik levelezését és telefonbeszélgetéseit, ám a katonák sorsa végül az Egyesült Államokba vezetett, ahonnan korábban már jelezték, hogy állami egyetemre kívánnak beiratkozni.
Ez a történet nemcsak a szökésről szól, hanem annak tükörképe is, hogy milyen áldozatokat hoztak azok, akik a tizenkilencedik és huszadik század szélsőséges politikája elől menekülni kívántak. A dokumentumok és képek, amelyek ma az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában hozzáférhetők, újra megmutatják, milyen bátor döntések születtek ebben a nehéz történelmi időszakban a szabadság árán.
Forrás: www.blikk.hu/aktualis/belfold/hatarorok-szokes-ausztria-1980/hxkch8e
