Visszafordíthatatlan döntés előtt a Magyar Nemzeti Bank
A Parlament gazdasági bizottsága javaslatot nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására, amely alapjaiban rázná meg a jegybank működését. A tervezet értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megszűnik új vagyonkezelő alapítványokat létrehozni, míg a meglévők számára is szigorú gazdasági korlátokat szabnak. Az intézkedés közvetlenül egy több milliárdos botránysorozat következménye, amely súlyosan megingatta a jegybanki alapítványok hitelességét és a közvélemény bizalmát.
Az ÁSZ jelentésének nyomán belezuhantak a mélybe
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március közepén nyilvánosságra hozott jelentése kíméletlen tükröt állított az MNB alapítványainak működése elé. Az elemzés összetett céghálót mutatott ki, amelyen keresztül a jegybank alapítványai 266 milliárd forintos vagyonnal gazdálkodtak. Az eredmény? Jelentős, 200 milliárd forintot meghaladó veszteségek, különösen kétes ingatlanügyletek formájában. Az ÁSZ szerint a vagyonkezelés átláthatatlansága, illetve a befektetési döntések indokolatlansága megbocsáthatatlannak bizonyult.
Büntetőfeljelentések és politikai harcok
Az MNB alapítványai ellen különféle bűncselekmények miatt indultak eljárások, amelyek között csalás, hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása is szerepel. Az áprilisi feljelentésekkel párhuzamosan a jegybank új vezetése a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vizsgálatára 400 millió forintot különített el, hogy teljességgel átvilágíthassák az előző vezetés temérdek gyanús lépését. Mindebben az új jegybankelnök, Varga Mihály kulcsszerepet játszott, aki az alapítványi struktúra felszámolását kezdte meg röviddel hivatalba lépése után.
Példa nélküli szigorítás: Az alapítványi tevékenységek korlátozása
A gazdasági bizottság által benyújtott törvénymódosítás szerint a jövőben a jegybank nem hozhat létre új vagyonkezelő alapítványokat, és a meglévők tevékenysége is drasztikus korlátozás alá esik. Az MNB kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatokra koncentrálhat, és a gazdasági tevékenységekből teljesen kizárják az alapítványokat. Mindez komoly fordulópontként értelmezhető a jegybank körüli szakadatlan botrányok lezárása érdekében.
Ellenzéki ellenállás és kritika
Az ellenzéki pártok nem hallgattak. A PM képviselője, Tordai Bence a javaslatot botrányosnak nevezte, mivel az új szabályozás szerint a régi alapítványokra nem vonatkoznának az új törvényi szigorítások. Tordai módosító javaslattal állt elő, hogy a már meglévő alapítványokat is érintse a törvény 2026-tól, ezzel véget vetve a „közpénznyelő gépezetnek”. Dávid Ferenc (DK) pedig egyenesen gúnyt látott a jogalkotási folyamatban, „a magyar parlament méltóságának megsértéséről” beszélve az előkészületekkel kapcsolatban.
Jogalkotás fű alatt, vagy kíméletlen reform?
A törvényjavaslat szerint az MNB nem szünteti meg az egyetlen megmaradt alapítványát, a PADME-t, de az alapítvány sem vagyonkezelési, sem befektetési tevékenységet nem folytathat a jövőben. Ezek az új rendelkezések egyértelműen megpróbálják leszűkíteni a jegybank szerepét, hogy elmozduljon az alapműködési célok felé.
Az ügy kimenetele és következményei
A törvényjavaslat elfogadása túlmutat az adminisztratív változtatásokon. Ez nemcsak az MNB működésének újratervezését tenné szükségessé, hanem egy új fejezetet is nyithatna a magyar gazdaságpolitika történetében. Az ügy ennél komolyabb mérföldkövet aligha képzelhet el egy olyan intézmény számára, amely az elmúlt években alapjaiban rengette meg saját hitelességét.
Forrás: www.blikk.hu/aktualis/magyar-nemzeti-bank-jegybank-alapitvanyok-torvenyjavaslat/4sgdvxh
