Elnéptelenedés és ingatlanárak: az össze nem függő valóság
Magyarország egyes régiói félelmetes ütemben ürülnek ki, miközben az ingatlanpiac furcsa módon mintha nem vett volna tudomást a népességfogyásról. Azok, akik az összefüggéseket keresik, gyakran ütköznek váratlan és meglepő fordulatokba, amelyeket az adatok meztelen igazsága tár elénk. Az elmúlt öt év számadatai rávilágítanak, hogy a vándorlási egyenlegek és az ingatlanárak alakulása, bár a józan ésszel kötött házasságot feltételeznénk, időnként csupán távoli ismerősökként tekintenek egymásra.
A legnagyobb vesztesek
Az ország keleti régiói, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék, az elmúlt öt évben elképesztő népességveszteséget szenvedtek el. Csak ezen két vármegyéből évente egy kisebb városnyi ember vándorolt el más területekre. Budapest, bár látszólag megkerülhetetlen központ, szintén jelentős veszteségekkel zárta az utóbbi éveket. A fővárosból kitelepülők száma meghaladta a beköltözőkét, amit a koronavírus-járvány alatt kialakult új életstílus, például a home office tette még hangsúlyosabbá. Pest vármegye, mint az agglomeráció gerince, így vált a belső migráció egyik nyertesévé.
A beruházások mindent megváltoztatnak
Paradox módon a lakásárak szárnyalása épp azokon a területeken a legmarkánsabb, ahonnan a legtöbben elköltöztek. Csongrád-Csanád vármegye ingatlanárai például 105 százalékkal nőttek, és a mögöttes okok tagadhatatlanok: sorra jelentik be az autóipari óriások beruházásait. A BYD és más multinacionális cégek magas keresletet generálnak az ingatlanpiacon, miközben a vándorlási statisztikákban ezek a hatások még csak kismértékben látszódnak. Hajdú-Bihar vármegyében hasonló a helyzet, ahol a beruházások 85 százalékos ingatlanár-emelkedést eredményeztek.
Hol nincs változás?
A derogáló adatok közé tartozik Budapest, ahol a már így is felpumpált ingatlanárak miatt visszafogott volt az emelkedés, mindössze 51 százalékos, és Tolna vármegye, ahol a legalacsonyabb, 46 százalékos drágulást regisztrálták. A nagyvárosok agglomerációin kívül továbbra is stagnáló piacot és alacsony árakat találhatunk, ami nemcsak a fővárostól való távolság, hanem az ipari beruházások hiánya miatt is nyilvánvaló.
A távoli hatások időbelisége
Az ingatlanárak és a belső vándorlási folyamatok közötti kapcsolatok tehát rendkívüli mértékben elkülönülhetnek időben és térben. A beruházások gyakran azonnali keresletet támasztanak az építkezésekhez kapcsolódó ingatlanpiacokon, míg a lakosság mozgása inkább a befejezett projektek után mutat jelentős változást. Bár a népességfogyás súlyosan érinti a keleti régiókat, ezek az adatok mégsem húzhatók rá automatikusan az ingatlanárakra, amelyeket szerteágazó gazdasági és társadalmi tényezők is formálnak.
Mérlegen az adatok
A belső vándorlás által legnagyobb nyereséget elkönyvelő megyék, mint Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér, szolid drágulást mutattak, míg a legnagyobb vesztesek, mint Szabolcs és Borsod, meglepően gyors árnövekedést produkáltak. Az elemzések arra is rávilágítanak, hogy Budapesthez hasonlóan a kiindulási árszint jelentősen befolyásolja az árak mozgását. A legolcsóbb vármegyék, mint Nógrád, továbbra is masszívan tartják a legalacsonyabb árszintet.
Az adatok messze nem azt mutatják, amivel a józan paraszti ész előállna. A beruházások, a belső migráció és az ingatlanárak alakulása egy komplex játéktér, ahol az összefüggéseket alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt elhamarkodott következtetésekre jutnánk.
Forrás: www.blikk.hu/gazdasag/penz/elvandorlas-iparositas-ingatlanarak/6j9f8fb
