Infláció és a bankok „kreatív megoldásai”
A jelenlegi pénzügyi környezet nyomasztó hatásai nem csak a lakosságot, de a banki szektort is újra pozícióba helyezték. Az infláció ismét túllépte az 5 százalékos küszöböt, és ezzel együtt a befektetők elvárása is meredek emelkedést mutat: nagyobb hozam, kevesebb kockázattal. De hogyan váltak ezt a helyzetet előnnyé a bankok? Kombinált ajánlatokkal, amelyek egyszerre ígérnek magas betéti kamatokat és befektetési kötelezettségeket – persze nem a kliens érdekében.
A kombinált ajánlatok árnyoldalai
Az úgynevezett „kombi betétek” világa már első ránézésre is bonyolultnak tűnhet, és nem véletlenül. A bankok próbálnak magasabb betéti kamatokat kínálni csábító csomagokban, azonban ezek mindig valamilyen további befektetési manőverrel párosulnak. Példa erre a CIB Bank Tandem konstrukciója, amely akár 10 százalékos kamattal kecsegtet három hónapos lekötött betétekre – persze csak privátbanki ügyfelek számára. Egy átlagember azonban be kell érnie 7 százalékkal, miközben köteles minimum százezer forint értékben további befektetési jegyeket vásárolni. És ez még nem minden: külföldi devizák esetén az elérhető kamat mindössze 4-6 százalék.
A pénzügyi „játékok” ára
A Gránit Bank egy másik példát kínál a Hozampáros ajánlatával. Négy hónapra 8 százalékos kamat érhető el, de természetesen itt is akad feltétel: legalább 200 ezer forint betét mellé a befektetési jegyek vásárlását is biztosítanod kell. Tíz napon belül, különben az ajánlat érvényét veszti – nincs helye a késlekedésnek. Eközben a K&H Mix megoldása sem sántikál messze ettől: hárommillió forint befektetés „csak” 500 ezer forint betéti részt igényel, 6 hónapos lekötéssel és 8 százalék éves hozammal. Az ügyfél szempontjából viszont megmarad az a kíméletlen kérdés, hogy valóban megéri-e ezeket az „arany” lehetőségeket kihasználni?
Az infláció és az illúzió
Közben a Magyar Nemzeti Bank változatlanul rögzíti a kamatpolitikáját, például a 6,5 százalékon tartott irányadó kamatszinttel. A banki ajánlatokban ez a stabilitás azonban nem feltétlenül tükröződik, hiszen az inflációval párhuzamosan a valós kamatelvárások is új szintre lépnek. A reálkamat, amely ténylegesen tükrözhetné a befektetések értékét, csupán az ügyfelek vágyai között lebeg, miközben a pénzügyi intézmények nem felejtik el maximalizálni a saját profitjukat.
A háttérben lévő rések
A helyzet tehát nagyon egyszerű: a „magasabb” kamatok ára a további befektetési kötelezettségekben rejlik. Ez a módszer lehetőséget ad a bankok számára, hogy a lekötéseket visszafogott kamatszintekről ügyesen emeljék, miközben az ügyfeleket bonyolult pénzügyi játékokra kényszerítik. Az eset jól mutatja, hogyan használják ki a piaci környezetet és a közéleti pánikot arra, hogy egyszerűen többet kérjenek, cserébe pedig bonyolult, átláthatatlan feltételekkel álljanak elő.
Kinek az érdekeit szolgálja ez valójában?
A válasz szinte magától értetődik: nem az átlagbefektetők érdekében születnek ezek az ajánlatok. Azok, akik elegendő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy belépjenek a privátbanki szolgáltatások kiváltságos klubjába, talán nyerhetnek ezen a játékon. A többieknek marad a vakító illúzió, hogy a számlakivonatokon megjelenő apró számok mögött valami „extra” rejlik. Az infláció árnyékában azonban minden apró biztonságot ígérő ajánlat inkább a bankrendszer gépezeteit olajozza, mintsem az ügyfelek igényeit szolgálná. A kérdés már csak az, hogy meddig tudják még alkalmazni ezt a szemfényvesztést a hitelesség leple alatt.
Forrás: www.blikk.hu/gazdasag/bank360/bank360-emelkedo-inflacio-befektetok-hatas/971vhmg
