Pajor Tamás: A katonaság elkerülése pszichiátriával
Pajor Tamás, a Prédikátor frontembere több mint négy évtizeddel ezelőtt, a kötelező sorkatonai szolgálat kora alatt meglepő döntést hozott: a laktanya helyett inkább egy elmegyógyintézetbe jelentkezett. A zenész most nosztalgiával és humorral emlékezik vissza arra az időszakra, amikor szülei közbenjárásával elkerülte a katonaságot, és a Hidegkúti Elmegyógyintézet falai között találta magát, ahol hetekig élt.
Pajor elmondta, hogy bár a katonaság elkerülésének motivációi komolyak voltak, az ott töltött idő egyfajta különleges tapasztalatot nyújtott számára. „Annyira nem vágytam a katonai életre, hogy bevállaltam a pszichiátriát. Talán nem is mindenkinek való a katonaság” – tette hozzá, megemlítve, hogy az elmegyógyintézetben való tartózkodása alatt különféle érdekes emberekkel találkozott.
A sorkatonai szolgálat metódusa szerint Pajornak ehhez el kellett játszania a „pszichiátriai” tüneteket, hogy megfeleljen az E kategória követelményeinek. A zenész kifejtette, hogy a pszichiátriás élményei között találkozott olyan betegekkel is, akik elképesztő történetekkel álltak elő, mint például egy mellettük fekvő mániákus, aki cigarettázva folyamatosan komponálta kontemplációit spirálfüzetekbe. „Emlékszem, hogy a közelében feküdtem, és már akkor is érdekelt az, ami ott zajlott” – mondta Pajor, nosztalgikusan gondolva vissza azokra az időkre.
Bár kezdetben kényszerhelyzetből született döntésének tűnt, Pajor a mai napig értékes élettapasztalatként tekint az elmegyógyintézetben eltöltött időre. „A kert, ahol sétálgattunk, és az ott tapasztalt különféle személyiségek olyan élményekkel gazdagítottak, melyek hozzájárultak a világról alkotott képem formálódásához” – ecsetelte, szuggesztív hangsúlyal, hogy élményei nem csupán elkerültek a katonaságtól, hanem egyben formálták is személyiségét.
A mostanra híressé vált zenész hivatása már régóta a színpadon zajlik, ám a katonai szolgálattal kapcsolatos emlékei mindig is vele maradnak. Pajor Tamás példája jelzi, hogy nem mindenki találja meg a helyét a hagyományos társadalmi keretek között, és hogy a kényszerhelyzetekből is születhetnek pozitív tanulságok.
