Ólom a pohárban: mérgező víz folyik a budapesti lakásokban?
Riadalmat keltett a budapestiek és több nagyváros lakói körében az a térkép, amely a csapvíz ólomkockázatát mutatja. Sokan azonnal ásványvízre vagy víztisztítókra váltottak, rettegve a láthatatlan mérgezéstől a belvárosi lakásokban. A szakemberek szerint azonban egy régi ólomvezeték jelenléte még nem jelenti azt, hogy a lakók mérgező mennyiségnek vannak kitéve.
Egy térkép, amely pánikot keltett
A VIII. kerületi Déri Miksa utcában élő Kertész Zita korábban nyugodtan itta a csapvizet. Aztán meglátott egy térképet, amely a hazai ivóvízhálózat esetleges ólomszennyezettségét mutatta. A budapesti belső kerületek bordó színnel voltak jelölve, ami a legmagasabb ólomkockázatot jelenti. Zita azóta palackos vízre váltott. A szintén a nyolcadik kerületben élő Nyáry Anett víztisztítót rakott fel, hogy ne kelljen több fémeket – köztük ólmot – meginnia.
Mit mutat pontosan a térkép?
A térkép az ivóvízben található ólom kockázatának országos felmérése alapján készült. A vizsgálat során 2274 épületben, 2779 mintavételi helyen ellenőrizték a csapvizet, majd az eredmények és az épületek kora alapján ötfokú kockázati besorolást kaptak a városrészek. Ez nem azt jelenti, hogy minden bordóval jelölt házban biztosan határérték feletti az ólom, hanem az épülettömbök átlagos kockázatát mutatja. A tényleges ólomtartalmat csak laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani.
A probléma oka, hogy a régi városrészekben sok 1945 előtt épült ház található, amelyek belső vízhálózatában még lehetnek ólomcsövek. Az ólom nem a vízbázisból kerül a vízbe, hanem az épületen belüli hálózatból oldódhat ki.
Országos a probléma
Bár Budapest helyzete feltűnő a térképen, a probléma országos szintű. Az NNGYK szerint elsősorban a főváros és az 5000 főnél nagyobb települések egyes részein lehet számottevő az ólomkockázat. Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Szolnok, Székesfehérvár, Győr és Békéscsaba régebbi városrészei is érintettek.
A toxikológus véleménye
Zacher Gábor toxikológus elmondta a Blikknek, hogy sokáig lakott a belvárosban, és most is gyakran jár bordóval jelölt helyeken, de simán megiszik ott egy pohár csapvizet. Hangsúlyozta, hogy egy régi ólomvezeték jelenléte nem jelenti azt, hogy a lakók ólommérgezést kapnak. A hivatalos határérték és a már valóban mérgező szint között akár százszoros is lehet a különbség. Azt javasolta, hogy aki aggódik, ivás előtt engedje meg egy kicsit a csapot, és hideg vizet használjon.
A szakember pályafutása során találkozott már ólommérgezéssel, de azok jellemzően munkavédelmi szabálytalanságokból eredtek. Az ólom a vérből és a vizeletből kimutatható, a csontokban lerakódó ólom eltávolítására pedig ma már léteznek hatékony gyógyszeres kezelések.
A hatóság tájékoztatása
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a Blikk kérdésére kiemelte, hogy a térkép nem az egyes lakások tényleges ólomtartalmát mutatja, hanem a szennyeződés valószínűségét becsüli meg épülettömbönként. A magas kockázati besorolás nem jelenti automatikusan azt, hogy a csapvíz egészségtelen. A hazai vezetékes ivóvíz minősége alapvetően jó.
A leginkább veszélyeztetettek a magzatok, a csecsemők és a kisgyermekek, mivel az ólom károsíthatja a fejlődő idegrendszerüket. Felnőtteknél a hosszan tartó terhelés vese-, vérnyomás- és reprodukciós problémákat okozhat. A probléma végleges megoldását az ólomcsövek cseréje jelenti, addig pedig fontos, hogy étkezési célra mindig csak a hideg vizet használjuk, és hosszabb pangás után alaposan kifolyassuk a csapot.
Ólomveszély számokban
A csapnyitáskor vett vízminták 14 százalékában haladta meg az ólomtartalom a 10 mikrogramm/literes határértéket. Az 1945 előtt épült épületeknél ez az arány 25 százalék volt. Országosan mintegy 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás tartozhat a veszélyeztetett kategóriába, az érintett lakosságot 746 ezerre becsülik.
