Újabb szarvasmarhatelep esett áldozatul a ragadós száj- és körömfájásnak
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél község háromezres szarvasmarhaállománya került a figyelem középpontjába, amikor kedden az első tünetek is megjelentek a fertőzött állatokon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai szerdán megerősítették a rettegett ragadós száj- és körömfájás jelenlétét. Az azonnali intézkedések elkerülhetetlenné váltak, amit Pásztor Szabolcs országos főállatorvos jelentett be.
Drasztikus intézkedések: felszámolják a komplett állományt
A helyi kormányhivatal szakemberei haladéktalanul megkezdték az állatok vakcinázását annak érdekében, hogy a vírus terjedését minimalizálják a telep felszámolása előtt. Azonban a végkifejlet elkerülhetetlen: napokon belül elkezdődik a teljes állomány leölése. Ez nemcsak drámai gazdasági csapást mér a helyi gazdákra, hanem az érintett járások, így Győr és Mosonmagyaróvár lakosságára is hatással lehet, akik szigorú korlátozásokkal kénytelenek szembenézni.
A terjedés megfékezése szélmalomharcnak tűnik
A ragadós száj- és körömfájás az egyik leggyorsabban terjedő állatbetegség, amely akár levegővel is képes hatalmas távolságokat megtenni. Az érintett régióban már el is kezdődött a járványügyi nyomozás, amelynek célja a potenciálisan érintett kontaktgazdaságok azonnali azonosítása. A helyi rendelkezések szerint minden fogékony fajt érinthet a vágás elrendelése, amelyet szigorú ellenőrzések kísérnek.
Vakcinázás, leölés, korai felismerés – elegendő lesz?
A hatóságok szerint a fertőzés korai stádiumban történő felismerése reményt jelent a járvány megfékezésére. Ugyanakkor a helyi állattartók számára ez nem nyújt vigaszt, hiszen gazdaságaik felszámolása hatalmas veszteséget jelent. Az egyetlen esély a terjedés megállítására a gyors és precíz intézkedések betartása, így például a házi vágások előírt protokoll szerinti végrehajtása.
Miért van a hazai mezőgazdaság a szakadék szélén?
A ragadós száj- és körömfájás nem csupán állategészségügyi kérdés, hanem komoly gazdasági fenyegetés is, amely képes alapjaiban megrendíteni a magyar mezőgazdaságot. Az ilyen járványok rámutatnak az alapvető felkészülési és válaszadási rendszerek hiányosságaira. A mostani helyzetnél is kritikusabb lehet, ha a megelőzés helyett csak a következmények kezelésére összpontosítanak.
Veszélyben a jövő, de mi az ár?
A Nébih az eddigi felderítések alapján szerencsésnek nevezi, hogy viszonylag korán sikerült azonosítani a fertőzést. De vajon a „szerencse” elegendő a mezőgazdasági szektor fenntarthatóságához? A jelenlegi megoldások sajnos nem tűnnek hosszú távon fenntarthatónak. A magyar juhászatok különösen sérülékenyek ebben a helyzetben, amelyek számára a legkisebb járvány is végzetes csapást jelenthet.
A történtek ismét rávilágítanak a fertőző betegségek pusztító erejére és arra, hogy a környezeti tényezők, gazdasági érdekek és állategészségügyi intézkedések hogyan formálják alapjaiban a vidéki közösségek sorsát.
Forrás: www.blikk.hu/aktualis/belfold/ragados-szaj-es-koromfajas-level-betegseg/jnel8xt
