Szemétbánya vagy látványosság? A Rákosmenti „Magyar Stonehenge” története
A Rákosmentén, a híres bakanccsal borított piac mögötti területen, évtizedek óta áll egy furcsa, elhagyatott vasbeton oszlopcsarnok. A helyiek sokáig csak Rákosi Stonehenge-ként emlegetik azt a rozsda marta, kétemeletnyi betonszörnyet, amely nemcsak a látképet rontja, de valós veszélyt is rejt a környékre tévedőkre.
Úgy tűnik, hogy a terület sosem találta meg valódi célját. Évtizedes legendák keringenek, hogy az 1980-as évek végén a Kádár-rendszer ide tervezett egy pártházat, amit később egy metrómegálló elképzelése váltott fel. A rendszerváltás azonban keresztülhúzta az összes tervet, így a csarnok építése soha nem készült el.
Elveszett tervek és gyanús tulajdonosi háttér
A helyszín története azóta csak egyre kuszább. A kilencvenes években egy kereskedelmi központot, az akkori Budapesten elsőként létrejövő pláza, a Flamingó Parkot tervezték ide, hatalmas mozikkal és szórakoztató egységekkel. Végül ebből sem lett semmi. A telek jelenlegi tulajdonosai egy szír-kínai-orosz befektetői konzorciumhoz köthetők. Vidámpark-ötlet is felmerült, amely a Városligetből kiszorított szórakoztató park helyét vette volna át, de ez is csak terv maradt.
A helyi lakók szerint már az egész kezdeményezés helyszínválasztása is rossz volt. Az ingoványos talaj nem alkalmas komolyabb építkezési munkálatokra, és ezt már évtizedekkel korábban is tudták. Annak érdekében, hogy a terület egyáltalán használható legyen, építési törmelékkel és szeméttel töltötték fel az alapot. Ez azonban csak tovább fokozta a problémákat és a környezetkárosítást.
Környezeti romok és mulatságos összehasonlítások
Noha a rozsdás kerítéssel körbevett terület állapota évről évre egyre rosszabb, a helyiek ironikus humorral próbálják meg feldolgozni a helyzetet. A betonoszlopokat gyakran a világhírű angliai Stonehenge-hez hasonlítják, bár a két hely méltósága között nincs sok párhuzam. Az Egyesült Királyságban található monolitikus kőkör pedig, amely az UNESCO világörökségi helyszínek egyike, az ősi brit társadalmak temetkezési helye és csillagászati naptára volt.
Az „ősiség” és „örökség” fogalmai helyett a Rákosmenti Stonehenge inkább káoszt és gazdátlanságot szimbolizál. A rozsdásodó vasbeton elemek álló tanúi egy elvetélt városfejlesztési tervnek, amely a mai napig sem kínál megoldást a helyszín helyzetére.
Veszélybe sodort környezet
A helyszín környékének lakói régóta aggodalommal figyelik az oszlopok körül kialakult állapotokat. Noha elméletileg kerítések védik a teleket, ezek sem nyújtanak valós biztonságot, hiszen a rozsda és az idő vasfoga már csak nehezen tartja össze őket. Az oszlopokra való felmászás veszélye, valamint az elhagyatott, elgazosodott környezet további súlyos balesetek forrása lehet.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt helyi aktivistái humorosan megjelölték a helyszínt a „Rákosmenti Stonehenge” felirattal, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a problémák megoldatlanságára. Bár a kihelyezett tábla egyértelműen emberi szatírára hívja fel a figyelmet, a valóság ennél jóval keserűbb. A terület nemcsak szégyenfoltja a kerületnek, de komoly környezeti és biztonsági kockázatot is jelent.
A Haláp-hegyen nyomokban Stonehenge
Az igazi „magyar Stonehenge” azonban nem itt található. Zalahalápon, a Balaton-felvidéken található Ébredő Vulkán szoborpark sokkal méltóbb arra, hogy viselhesse ezt az elnevezést. Az egykori bazaltbányászat által feltárt fennsíkon Rhea Marmentini és Balanyi Zoltán szobrái állítanak emléket a táj több millió éves természetes és ember által okozott történetének. Az ősi Stonehenge-formákat idéző műalkotások igazi kulturális üzenetet hordoznak, egyensúlyt keresve az emberi beavatkozás és a természet harmóniája között.
Ellenben a Rákosmenti vasbeton szörnyek inkább az emberi hanyagság és gazdasági érdekek örök szimbólumaiként állnak, emlékeztetve mindenkit arra, hogy néha a legjobbnak hitt tervek is végzetes kudarccal zárulhatnak.
Forrás: www.blikk.hu/aktualis/belfold/stonehenge-szemetbanya-rakosmente/3qrz7zs
