Ernyey Béla felesége megelégelte a skatulyákat, és saját könyvet írt
Dr. Ernyey-Balaton Dóra első könyve, a SIKK kapcsán adott interjút a BEST magazin legfrissebb számában. A jogász végzettségű szerző a divatipar kevésbé csillogó oldaláról, gyerekkori lázadásairól és arról is őszintén mesélt, hogyan jutott el a korábbi párkapcsolati csalódásoktól a férje, Ernyey Béla mellett megélt biztos és kiegyensúlyozott szerelemig.
A szerzőt különösen bosszantja, hogy szinte minden vele készült interjú ugyanazzal a sablonnal indul: mindössze huszonnyolc éves volt, amikor megismerkedett a nála harmincnyolc esztendővel idősebb Ernyey Bélával. Sokkal többnek tartja magát ennél a skatulyánál, amit a stílusról és nőiségről szóló, most megjelent kötetével is bizonyít.
A stílus iránti érzékenysége egészen a nyolcvanas évek Kalocsájáig nyúlik vissza, amikor gyerekként megélte a szocializmus kényszerű egyformaságát: ahogy fogalmaz, borzalmasnak tartotta azokat az „együgyű nejlonköpenyeket, az otthonka gyerekverzióit”.
A könyv különlegessége, hogy az előszavát maga Ernyey Béla írta, aki büszke rajongással méltatja felesége írásmódját: „A szerzőnő, Ernyey-Balaton Dóra – a feleségem – olyan fegyverzetben lép be a divatirodalmi színtérre, amely szerintem ritka és rendkívüli: sebészi pontossággal bontja le a mindennapok divatmítoszait, sallangmentes érzékenységgel tapint rá az önmegismerés buktatóira”.
Fájó leckék után itt a szerelem
Dóra a SIKK lapjain nemcsak a gardrób rejtelmeiről, hanem az őt formáló nőkről, az édesapjáról és a férjéről is nyíltan beszél. Elárulta, hogy Ernyey Bélában a klasszikus férfienergia ragadta meg leginkább: „Csak egy valódi férfi mellett tud egy nő igazán nő lenni, én pedig vágytam nőnek lenni”.
Miközben a korábbi férfiakat az „üres ígéretek mestereinek” nevezi, férjéről egészen másként vélekedik: „Ami pedig nemcsak megfogott, hanem meg is tartott, az az, hogy Bélánál az, amit mondott vagy ígért, mind igaz volt. Ellentétben a többi férfival, akik gyakran mesterei az üres ígéreteknek, elillanó szavaknak, Béla egy-egy kijelentésére szerintem még a legstabilabb amerikai banknak kikiáltott JP Morgan Chase is gondolkodás nélkül adna egy komolyabb kreditet”.
A szerző ma már azoknak a férfiaknak is hálás, akik korábban megbántották vagy elhagyták. „Mert ezek a csalódások mind-mind olyan leckék voltak, amik bár akkor és ott esetleg fájtak, de fejlődtem általuk, tanultam belőlük, és később a jót, a számomra tökéleteset az általuk szerzett tanulságokon keresztül tudtam becsülni” – írja a könyvében.
Saját „stílus-DNS” a trendek és a hivalkodás helyett
A könyv egyik legélesebb kritikája a divatipar kényszerítő trendjeit és a hivalkodó luxust veszi célba. Dr. Ernyey-Balaton Dóra szerint mindenkinek a saját „stílus-DNS-ét” kell megtalálnia, aki ugyanis csak az aktuális divatot másolja, elveszíti az egyéniségét, és „személyiség nélküli, élő divatbábuvá válik”.
Különösen keményen bírálja a hatalmas, feltűnő márkajelzésekkel ellátott ruhadarabokat: „A nagy logó azoknak való, akiknek a divatcég neve fontosabb, mint a sajátjuk. Egy valódi karakter, egy kész személyiség nem igényel ilyen túl egyszerű és együgyű megoldásokat”.
