Lovas Rozi édesapja az egyetlen, akit nem sikerül elnyernie

által T Balazs

Lovas Rozi: édesapja az egyetlen, akinek nem sikerül elnyernie a tetszését

Lovas Rozi őszintén beszélt gyerekkori szorongásairól, édesapjával való bonyolult kapcsolatáról és arról, hogyan állította közéjük a távolságot a politika. A színésznő Sváby András műsorában mesélt arról, hogy bár szakmai pályafutását sikerek övezik, magánéletében olyan sebeket hordoz, amelyek máig meghatározzák érzelmi világát.

Lovas Rozi felidézte fiatalkorát, amikor versenyszerűen teniszezett. Bár a sport sok örömet adott neki, a versenyekkel járó nyomás és édesapja elvárásai miatt már gyerekként szorongással küzdött. Elmondása szerint a tét számára nem csupán a győzelem volt, hanem az, hogy megfeleljen apja elvárásainak.

Arra a kérdésre, miszerint édesapja haragudott-e, ha nem úgy teljesített, így felelt: „Hát, igen. Hogy ha nem jól játszottam, vagy hogy ha nem nyertem. Ez ilyen drasztikusan hangzik, de végső soron ez történt” – jelentette ki határozottan a színésznő.

Amikor a színészet mellett döntött, és Kaposvárra került az egyetemre, édesapja kezdetben nehezen fogadta el a választását. Az idő múlásával a távolságtartás enyhült, az apa rendszeresen látogatta lánya vizsgáit, megnézte előadásait, és örömmel elemezte a megformált karaktereit. Ez a közeledés azonban nem bizonyult tartósnak: az utóbbi években újabb feszültségek jelentek meg közöttük.

Lovas Rozi művészként egyre gyakrabban szólal fel társadalmi és közéleti ügyekben, amelyeket fontosnak tart, és amelyek mellett ismert emberként kötelességének érzi kiállni. Ez a nyilvános véleményformálás azonban konfliktusokat szült közte és édesapja között.

„Az én véleményem kihangosodott, tehát már nem egy magánvéleményként szűrődött, ami nyilván hozzá is eljutott, és ezzel ilyen módon eltávolít minket egymástól” – fogalmazott a színésznő.

Bár próbálták tisztázni a nézeteltéréseket, édesapja azt kérte, hogy szigorúan válasszák külön a közéleti megnyilvánulásait, a színházi munkáját és a kettejük magánkapcsolatát. Rozi tiszteletben tartja ezt a határt, de a helyzet lelkileg nagyon megviseli.

A színésznő őszintén beszélt arról is, hogy az apai elismerés hiánya mély űrt hagy benne, amelyet a szakmai sikerek sem tudnak betölteni. „Tényleg ő az az ember, akinek magasan a legjobban számít a véleménye azzal kapcsolatban, hogy engem hogy lát. És igazából ő az egyetlen a világon, akinek nem sikerül valahogy elnyernem a tetszését. Ez egy lüktető seb az életemben jelen pillanatban, és biztos, hogy sokkal felszabadultabb lennék, ha azt érezném, hogy ez a része rendben van” – vallotta be.

Ezt is kedvelheted