Több mint húsz éve nem sírt Mácsai Pál
Mácsai Pál több mint két évtizede nem sírta el magát. A színész édesapja, Mácsai István Munkácsy Mihály-díjas festő 2005-ben hunyt el, elvesztése pedig mély nyomot hagyott benne. Az Örkény István Színház korábbi igazgatója a Két kép között című könyvében is sokat ír édesapjáról, akinek utolsó éveit különösen fájdalmas volt végignéznie.
A színész elárulta, hogy a festőművész Mácsai István a betegsége ellenére sokáig rajzolt, ám idővel éppen azt veszítette el, ami egész életében a legbiztosabb kapaszkodója volt.
– Apám őstehetség volt, úgy született, hogy tudott rajzolni, oda ment a keze, ahová kell. Bármi is történt az életében, a rajztudása biztos fogódzó volt. Látni, ahogy ez eltűnik az ő életéből, ez az alapvető biztonság, az egészen fájdalmas volt. Az, hogy beteg, hogy rákja van, hogy nem lehet sok hátra, ezt természetesen tudtam – idézte fel Mácsai Pál a Hallgatlak című podcast műsorban, ahol azt is elárulta, hogy az eset után beült az autójába és elsírta magát.
A színész elmondta, hogy azóta egyszer sem sírt. Mint mondta, részben tudatosan tartja vissza az érzelmeit, mert úgy gondolja, mások előtt nem jó sírni.
– Azóta se sírtam, részben ez azért is van, mert nem hagyom. Részben fegyelmezem magam, mert mások előtt nem jó sírni. Nyilván lenne olyan helyzet, amikor lehetne sírni, de talán azért se történt ilyen, mert nagyon szerencsés vagyok, és nem kellett. Meghatódni más, olyan volt – fogalmazott az interjúban Mácsai.
Édesapja halála után rá és testvérére, Mácsai János zenetörténészre hatalmas örökség maradt.
– Apám nem dobott ki semmit. Állandóan lesben állt, hogy mi fontos egy pillanatból, és ő azt fülön akarta csípni. Rögzíteni akarta a múló pillanatot, fényképezővel, ceruzával. Négy szobányi hordalék maradt utána. Egy nagy műterem, egy ugyanakkora szoba mellette, az én gyerekkori szobám és a mosókonyha mind tele volt. Jánossal mindent átnéztünk, nem volt egy kellemes év, amíg ez lezajlott – mondta Mácsai, aki azt is elárulta, hogy édesanyja halála napján színpadon állt, ám mikor édesapja elhunyt, nem játszott, másnap viszont már ismét a közönség elé lépett.
