Kleinheisler László: autista fiam miatt nem keresnek a magyar csapatok
Már a nyár óta nincs csapata az 53-szoros magyar válogatott középpályásnak, Kleinheisler Lászlónak, aki legutóbb a román élvonalban szereplő Csíkszereda játékosa volt. A 32 éves labdarúgó hosszabb interjúban beszélt jelenlegi helyzetéről: elárulta, hogy Ausztriában, Grazban készül egyéni tréningeken, miközben klubot keres magának, és csapatedzéseken is részt vesz az osztrák harmadosztályú Deutschlandsberg SC együttesével.
A kazincbarcikai születésű futballista azt is elmondta, hogy egyetlen magyar klub sem mutatott konkrét érdeklődést iránta, és úgy véli, sejti ennek az okát. Elmondása szerint bizonyos időszakokban nem érezte úgy, hogy a hazája kellőképpen megbecsüli és tiszteli. Különösen fájt neki, amikor magyar kluboktól jutott el hozzá, hogy állítólag a fia – aki autista – az oka annak, hogy nem akarják őt szerződtetni, és hogy ez a helyzet problémát jelent számukra.
Kleinheisler hangsúlyozta: nehéz és fájdalmas ezt hallani, és nem tudja elhinni, hogy valakinek a családi helyzete, különösen egy autista gyermek ok lehet arra, hogy valakit szakmailag elutasítsanak. Hozzátette, hogy a fia számára nem probléma, hanem a legnagyobb áldás és motiváció: éppen miatta akar még többet dolgozni és mindent elérni, amit kitűz maga elé. Mint fogalmazott, a fia nem visszatartja, hanem még inkább előreviszi. Hozzátette azt is, hogy bár vannak nehéz pillanatok, és a helyzet időnként különleges kihívást jelent, mellette áll egy csodálatos feleség, aki óriási segítséget és támogatást jelent számára mindenben, és az erőt a családja adja.
A középpályás egy másik nagy szívfájdalmáról is beszélt: úgy érzi, a magyar válogatottól sem kapta meg a szerinte neki kijáró megbecsülést. Felidézte, hogy 2015-ben győztes gólt szerzett Norvégiában, amellyel nagy lépést tettek a negyvennégy év utáni Eb-szereplés felé, és büszke arra, hogy 2021-ben az Eb-n a franciák ellen a legjobb játékosnak választották. Ötvenhárom alkalommal szerepelt a nemzeti csapatban, ami szerinte nagy eredmény, és őszintén sajnálja, hogy nem érzi a megbecsültséget. Tudomása szerint azon kevés játékosok egyike, ha nem az egyetlen, akik semmilyen külön elismerést vagy díjat nem kaptak az ötvenedik válogatottságuk alkalmából, és úgy véli, mindazért, amit a magyar futballért tett, talán kicsit többet érdemelt volna.
Azt azonban nem mondta le arról, hogy újra magára húzza a címeres mezt. Marco Rossit nagyra becsüli és tiszteli, ahogyan a hazáját is, és számára mindig is megtisztelő volt, ha meghívást kap tőle. Hiszi, hogy ha a pályán nyújtott teljesítményével megmutatja, ismét készen áll, újra lehetőséget és bizalmat kap a kapitánytól, és abban is hisz, hogy ha megmutatja, ismét az a Kleinheisler László, akit a szövetségi kapitány ismer, újra meghívják.
