Polgár Árpád: színészből lett kereskedő és műtárgykereskedő
Polgár Árpád pályafutását vidéki színészként kezdte, majd a rendszerváltás idején áttért az üzleti életre, és nadrágok árusításával alapozta meg vagyonát. Később műtárgykereskedő és galériatulajdonos lett, az utóbbi években pedig televíziós és internetes szereplései révén szélesebb közönség előtt is ismertté vált.
A hatvanas években egy zalaszentgróti gimnáziumi osztálykirándulás alkalmával döntötte el, hogy színész lesz, miután Budapesten látta Sztankay Istvánt játszani. Szülői nyomásra végül a jogi pályára jelentkezett, de nem vették fel, így Budapesten maradt, és a következő évben jelentkezett a Színművészetire. A Keleti pályaudvar környékén lakott egy rokonnál, majd a MASPED szállítmányozási vállalatnál helyezkedett el, ahol német nyelvtudása miatt a koppenhágai forgalommal foglalkozott. Néhány hónap múlva fizetésemelést kért, ám ehelyett a munkakönyvét kapta vissza, mert kiderült, hogy több milliós kárt okozott a népgazdaságnak azzal, hogy Koppenhágába küldött egy New Yorkba szánt szállítmányt.
Első szerepét a békéscsabai Jókai Színházban kapta, a Különös kaland a Vazul cirkuszban című gyerekdarabban Jancsit, a porondseprőt alakította. Hét éven át sikeres szerepeket játszott vidéken és Budapesten is, közben különféle árucikkekkel kereskedett.
Édesapja 1982-ben hunyt el, ekkor hazament Zalaszentgrótra. Nem sokkal korábban egy nő négyszázezer forintot csalt ki tőle azzal az ígérettel, hogy kamatostul visszakapja. Apja halála után néhány nappal meglátta, hogy árverezik az egyik üzlethelyiségét, amelyet meg is szerzett. Ettől kezdve tartja magát kereskedőnek.
Az üzletben nadrágokat árult, ami nagyon jól ment. Bécsben vásárolt egy szortiment nadrágot, amelyet a varrónők szétszedtek, így meglett a szabásminta. A kilós boltban vette az anyagot, a tetővászont fillérekért teherautónyi mennyiségben, majd éjszaka a Patyolat munkatársait lefizetve festették több színre és készítették kőmosottra. A vidéki butikosok is vitték a gatyákat és dzsekiket. Elmondása szerint ekkor kereste a legtöbb pénzt.
A ruházati bevételt ingatlanba és műtárgyakba fektette. A budapesti házát is akkor vásárolta meg, amelyről kiderült, hogy üresen áll, mert megölték benne a tulajdonosát. Az ingatlant harminchat örökös örökölte, végül ő szerezte meg, és azóta ott él.
A gatyázás idején inkább szinkronizálni hívták, de akkor egy tekercs ára 90 forint volt, egy nagyobb szerep 3-5 tekercs, miközben egy nadrággal többet keresett.
Először festményeket, ezüstöt, Zsolnay-t, Herendit és autókat vásárolt, majd elvégezte az összes létező becsüs iskolát. A rendszerváltás időszaka és az utána következő egy-két évtized volt a műkereskedelem aranykora. 1987-ben Szergej eladott neki egy hamis Fabergé-tojást, mert nem jött rá, hogy nem igazi. A nyolcvanas-kilencvenes években komoly hazai művészek képei: Rippl-Rónaik, Munkácsy-k, Vaszary-k tömkelege ment át a kezén. Emellett az állami bérlakások pénzzé tétele miatt tömegével szabadultak meg az addig féltve óvott műtárgyaktól. Húsz éven keresztül vitték ki a németek és osztrákok a műtárgyakat, ezüstöt, festményeket, és ebben ő is részt vett. Árverésenként egy-két ezer tételt hirdetett meg, évente öt-hat árverése volt. Akkor egy Vasarely-t három millióért vett és húszért adott el, ma 19-ért kell megvenni, hogy eladhassa húszért.
Elmondása szerint nagyon tiszteli a pénzt, egy forintért is lehajol, és a PET-palackokat is visszaviszi. Hozzátette: az élettől kapott szerepeket jól kell tudni eljátszani.
Ma már nem elsősorban az üzlettel foglalkozik, évi egy-kettőt köt, olyat, ami megéri. Feleségével, Polgár Tündével forgatnak a YouTube-ra, de ez szórakozás, nem élnek meg belőle. Sokat utaznak: hat hónapot Budapesten, hatot Floridában élnek, onnan indulnak mindenhová. 2002-től élnek Amerikában, 2013-ig onnan irányította a Polgár Galériát. Feleségét elhívták az amerikai Real Housewives alapján készült Luxusfeleségek műsorba, így kezdtek el szerepelni.
71 évesen tele van energiával, de elképzelhetőnek tartja, hogy 80 évesen már több helyen fog fájni a teste. Arra a kérdésre, mi lesz a gyűjteménye sorsa, azt válaszolta: nyilván az örökösei összevesznek majd rajta, de egy végrendelettel rendbe tehető, főleg, hogy három különböző alomból van három gyermeke, akik másképp gondolkodnak. A tárgyakat az életminőséghez tartja fontosnak, bármikor szívesen elad bármit, ha szükség van rá. A budapesti otthon tárgyait utazás előtt széfbe teszi, mert jobban fél a kirablástól.
