A United 93-as: így térítették el a terroristák a repülőgépet 2001. szeptember 11-én
2001. szeptember 11-én összehangolt terrortámadás érte az Egyesült Államokat. Alig egy óra leforgása alatt arab terroristák négy repülőgépet térítettek el, hogy a kerozinnal teli utasszállítókat bombaként használva addig sosem látott merényleteket kövessenek el.
A repülőgépekkel a nyugati világ vezető hatalmának jelképeit támadták: a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyait és a hadügyminisztériumot, a Pentagont. Voltak azonban olyan terroristák is, akiknek a támadása nem érte el a célját, köszönhetően az ellenálló utasoknak. A negyedik eltérített repülőgép, a United Airlines 93-as járata is Washington felé tartott, a támadók a Capitoliumra akartak zuhanni vele. Tervük az utasok hősies ellenállásán bukott meg, akik életüket áldozták azért, hogy meghiúsítsák a terroristák szándékát.
Az események történetét dolgozza fel A United 93-as című angol–amerikai film, amely szinte dokumentarista módon rekonstruálja a történteket. Paul Greengrass rendező szerint, ha megvizsgáljuk a United 93-as járat történetét, hátborzongató félórában láthatjuk összesűrűsödni a világunk előtt álló kihívásokat. „Negyven hétköznapi embernek harminc perce volt arra, hogy szembeszálljon a valósággal, amelyben élünk, eldöntsék, mi a legjobb, amit tehetnek, és cselekedjenek” – fogalmazott a rendező. A film öt évvel a merénylet után készült el, és valós időben mutatja be az eseményeket a felszállástól a pennsylvaniai zuhanásig.
A forgatás különleges körülmények között zajlott a londoni Pinewood stúdióban. A szereplőket nem egyenként, hanem csoportokban válogatták, és minimális információt kaptak a filmről. A színészeket sorokba rendezett székekkel, a repülőgép üléseit imitálva készítették fel az improvizációra. A produkcióban ismeretlen színészeket alkalmaztak, hogy a sztárok ne vonják el a figyelmet, a pilótákat valódi pilóták alakították, az öt légiutas-kísérő közül pedig kettőt olyan színésznő játszott, akik maguk is a United Airlinesnál dolgoztak.
A film hitelességét szolgálta, hogy a pilótafülkét egy számítógép-vezérelt, hidraulikus szerkezetre építették, amely képes volt dőlni és forogni, mintha irányítás nélkül zuhanna a repülőgép. A stúdióban felépített Boeing ajtajait bezárták, és a színészek újra meg újra rekonstruálták a 81 percig tartó repülést, beleértve a szívszaggató utolsó perceket is, amikor az utasok azért küzdöttek, hogy visszavegyék a gép irányítását a terroristáktól. A film alkotói úgy gondolták, a szereplők könnyebben azonosulnak az általuk megformált karakterekkel, ha távol vannak attól a kultúrától, ahol a tragédia hatása még mindig fájdalmasan érződik.
A United Airlines 93-as járatának tragikus és hősies történetével több más alkotás is foglalkozott. Még 2006-ban mutatták be A hős 93-as járat című tévéfilmet, amely a személyes drámákra és az utasok, valamint a földön lévő családtagok közötti telefonhívásokra koncentrál. A dokumentumfilmek közül kiemelkedik a 2005-ös United 93 – Az utolsó repülés, amelyben Kiefer Sutherland narrátorként működött közre, valamint a 2021-es 9/11: Four Flights, amely mind a négy eltérített gép utasainak és a földi irányításnak a drámáját kapcsolja össze egyetlen történetté. Különleges alkotás az I Missed Flight 93 című 2006-os film is, amely azokról az emberekről szól, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak a végzetes járatról.
